Ki hinné, hogy a háborúnak igen érezhető hatása van a papirfogyasztás mértékére? Pedig így van s a dolog könnyen érthető. A háború mindig nagyon érdekli az embereket, következőleg több ujságot olvasnak s így az ujságpapirszükséglet sokkal nagyobb, mint békében. De a lapok is, igyekezve egymást túlszárnyalni, s különösen egy-egy nagyobb esemény alkalmából külön mellékletet adnak, nagyobb terjedelemben jelennek meg s így ismét több papir kél el.

Különösen észrevehető ez oly országokban, mint az Egyesült-Államok, Angolország, Francziaország, a hol a hirlapok utczai árusítása sokkal jobban ki van fejlődve, mint minálunk. A nagy városokban megjelenő ujságok úgyszólván óránként új meg új kiadásokat bocsátanak ki, melyekben közlik a háború színterén előfordult új eseményeket, vagy ha ilyenek nincsenek, némelyik lap lelkiismerete nem tiltakozik koholt hírek közlése ellen sem, csakhogy a Ťrendkívüli külön kiadásť-nak kelete legyen.

A csomagoló- s a levélpapiros fogyasztása is növekszik a háború miatt, mert a harcztéren levő katonáknak gyakrabban küldenek leveleket, csomagokat hozzátartozóik.

Ezzel szemben a papir előállításához szükséges anyagoknak s magának a papirnak szállítása is akadályokat szenvedhet a háború következtében bizonyos körülmények között, bár ez ritkán fordúl elő. Egy német papirgyártási szaklap azt mondja, hogy a papirfogyasztás növekedése, a mint érezhető volt a franczia-német, spanyol-amerikai és az angol-boer háboru alatt, máris észrevehető a mostani orosz-japán háboruú következményekép. A nyomdai papir kereslete jelentékenyen fokozódott, különösen a skandináv országokban, a hol a gyárosok, a kik fából készítik a papirt, fölemelték az árakat a háború kitörése óta. Még Khinából is igen nagy megrendelések érkeztek a svéd papírgyárakhoz.

A háborúból tehát, a mely mérhetetlen szenvedést ró a harczban álló országokra, a mely ezerek életébe kerül s izgalomban tartja az egész világot: a papirgyárosokra tetemes haszon háramlik, bizonyságául annak a régi mondásnak, hogy minden kárban van haszon.