Bárdossy valóságos hajtóvadászatot rendezett a Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt ellen – állapította meg a mai tárgyaláson a politikai ügyész
A tegnapihoz hasonló külsőségek között ½ 9 órakor nyitotta meg a Bárdossy-ügy folytatólagos főtárgyalását Major Ákos dr. elnök. Nyomban utasítást adott Bárdossy László elővezetésére. Major Ákos dr. néhány kérdést intézett Bárdossyhoz, majd átadta a szót Fenessi Ferenc népügyésznek, akinek kérdéseire Bárdossy kijelentette, hogy a Nemzeti Szövetség néhány ülésén részt vett, Sopronban azonban mindössze kétszer-háromszor volt jelen az üléseken, de az állandó bombatámadás miatt lényeges események ott nem játszódtak le.
Nagy derültség között jelentette ki, hogy Imrédyt, Rajnisst és a többieket nem tartja nyilasoknak. Majd rátért arra, hogy személyénél, állandóan, mint dezignált miniszterelnök szerepeltetik, holott ez nem felelt meg a valóságnak. Cáfolni igyekezett a hungarista napló adatait, amelyet Szálasiék készítettek és a hallgatóság feszült figyelme között jelentette ki, hogy nem tett tisztelgő látogatást Szálasinál.
Beismeri, hogy Lakatossal tárgyalt, tagadta azonban, hogy bármit is tett volna a fegyverszünet megakadályozása érdekében.
Major Ákos veszi át ezután a szót és megállapítja, hogy Bárdossy mostani vallomása és a kihallgatási jegyzőkönyvek adatai között lényeges eltérés van.
- Ön beismerte – szögezte le az elnök - , azzal igyekezett eltéríteni Lakatos akkori miniszterelnök szándékát és célját a háborúból való kiugrás, illetve a fegyverszünet megkötése érdekében, hogy akkor polgárháború lesz.
Bárdossy hosszú szünetet tart, majd kijelenti, hogy tényleg gondolt a polgárháborúra, amennyiben az akkori politikai tényezők a fegyverszünet mellett döntenek.
- Hogyan képzelte el – vette át a kérdést Fenessi népügyész - , hogy a magyarok a magyarok ellen harcoltak volna?
Bárdossy igyekszik kimagyarázni szavait, ami azonban nem sikerült. Végül odamódosítja vallomását, hogy a polgárháború alatt a német-magyar összeütközést értette.
Szalai Sándor dr. politikai ügyész tett fel ezután kérdéseket Bárdossynak. A vádlott ingatag válaszaiban arról beszélt, hogy Magyarország hadbanlévőnek tekintette magát az Egyesült Államokkal, ami szerinte nem azonos a hadüzenettel.
- Ön valóságos hajtóvadászatot rendezett a Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt ellen. Arra hivatkozik, hogy a nemzeti egység célját szolgálta a „Nemzeti Szövetség” megalakítása. Ön mindent a németek értekében tett, őket szolgálta ki.
Bárdossy hosszú ideig hallgat, majd egész közel hajol a mikrofonhoz és mintha a népgyűléshez intézné szavait, válaszolja:
- Én a magyar nemzetet szolgálom!
A hallgatóság, amely eddig a legnagyobb fegyelmezettséggel viselkedett nem tudta türtőztetni ellenérzését. Itt-ott egy-egy „pfúj” hallatszott.
Nagy derültséget keltett, amikor Bárdossy arról beszélt, hogy nem volt módja a magyar népet megkérdezni az október 15-ét megelőző napokban.
- Bajcsy-Zsilinszky Endre és a többiek nem emelték fel szavukat? Nem voltak jó magyarok, akik önt figyelmeztették arra a veszélyre, amely fenyegetett bennünket, az önök politikája miatt? – hangzott az elnök kérdése.
Bárdossy újból hallgatásba burkolódzik, majd kijelenti, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre nem jött hozzá.
- Miért nem ment ön és miért nem kérte ki ön azoknak tanácsait, akik szívükön viselték a haza sorsát?
Bárdossy nagy zavarában azzal válaszolt, hogy „fogadta” volna Bajcsy-Zsilinszkyéket.
Szalai Sándor dr. folytatja ezután a kérdezést. Eközben híre érkezik, hogy előállítják a mai főtárgyalásra Szálasi Ferencet, Baky Lászlót és Endre Lászlót, akiket tanúként hallgatnak ki Bárdossy ügyében.
Bárcziházi Bárczy István már a tanúk szobájában várakozik. Ő lesz az első tanú Bárdossy elleni bűnügyben.
A tárgyalás tart.
