Új sajtópolitika

Új sajtópolitika

Az újjáéledő demokratikus. Magyarországon természetesen új sajtópolitikára van szükség. Ezzel a kormány az első perctől kezdve tisztában volt és a sajtóval szemben követett magatartása feltétlen szakítást jelent a multtal szemben: a kormány a teljes sajtószabadság álláspontjára helyezkedett. Nincs többé úgynevezett sajtófőnök és a miniszterelnökség sajtóosztálya nyilvántartási szervvé zsugorodott.

A sajtónak a kormány, vagy bármilyen más hatóság által való irányításáról tehát többé szó sem lehet. Előfordul néha, hogy a miniszterelnökség, a miniszterelnök vagy a kormány valamelyik tagja nyilatkozatának közlésére kéri fel a lapokat – itt is csak kérésről, nem pedig utasításról van szó - , ez azonban csak olyankor történik, amikor a nyilatkozat nyilvánosságra hozatala fontos külpolitikai érdekeket szolgál. A Szovjetunió sajtója, az amerikai, angol, francia lapok is rendelkezésre állnak ilyen ügyekben kormányuknak, anélkül, hogy ezt sajtóirányításnak tekintenék.

Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy teljesjogúságunk bekövetkeztéig bizonyos szempontokat feltétlenül figyelembe kell venni. Igy teljes erővel szolgálnunk kell a reakció elleni legerélyesebb küzdelmet nemcsak azért, mert ezt vállaltuk a fegyverszüneti szerződésben, de mert az új Magyarország alapjait enélkül le sem lehet rakni. Ennek a küzdelemnek az érdekében kell, hogy legyen egy bizonyos előzetes cenzura, amely természetesen elveti a régi cenzura szempontjait és egész más jelleggel bír. Erre vonatkozólag hónapokkal ezelőtt rendelet jelent meg, amelyből megállapítható, hogy a kormány ezt a cenzúrát nem a demokratikus pártok ellen használja, legkevésbé sem akarja vele megcsorbítani a sajtószabadságot, de minthogy felelős az ellenőrző bizottsággal szemben, az esetlegesen jelentkező reakciós kísérletet már csírájában el akarja fojtani.

Éppen azért, hogy mindenki lássa, hogy nem a sajtószabadság, hanem a reakciós kísérletek ellen irányul, a kormány a cenzurát nem is az ügyészségre, hanem a polgármesterekre bízta. Budapesten ez természetesen csak addig állott fenn, amíg a kormány nem érkezett meg a fővárosba, mert most már a miniszterelnökségen végzik ezt a munkát. Ebben az ügyben megkérdeztük Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt, aki a következőket mondotta:

- Nincs egyéb mondanivalóm, mint idézem a fegyverszüneti egyezmény 16 §-át, amely így szól: „Időszaki és más sajtótermékek kiadása, behozatala és terjesztése Magyarországon, színház vagy mozgóképelő adások tartása, rádióállomások, posta, távíró, távbeszélő működése a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnoksággal való megegyezés alapján történik. ( L. d. Függelék 16. pont.)”