Az orosz-japán háború

Oroszországnak a japán követelésekre sokáig halogatott válasza mielőtt megérkezett volna Tokióba, a japán kormány február 7-ikén megszakította Oroszországgal a diplomácziai összeköttetést.

S erre – a mint kijelenti – kényszerítve volt, mert Oroszország még át sem adta a választ s mégis nagy háborús készülődéseket tett s csapatokat indított útnak Korea felé.

Az orosz válasz elutasító tartalmával már napokkal ezelőtt tisztában lehetett a japán kormány, valamint hogy tisztában volt azzal is, hogy Oroszország csak azért késik a válasz átadásával, hogy a háborúra való legutolsó előkészületeit is megtegye, számítván arra, hogy válasza után úgy is kitörhet nyomban a háború.

A háború tulajdonképeni oka Mandzsuország, melyet Oroszország a khinai nagy zavarok idejében meszállt, hogy épülő vasutját ott megvédelmezze, de a megszállás határidejének elmulta után sem távozott onnan.

Voltaképen ez Khina dolga volt, Mandsuria khinai tartomány lévén. Japánnak nagy kereskedelmi érdekeit és a szárazfölddel való összeköttetését fenyegeti az orosz terjeszkedés annál is inkább, mert az oroszok már Koreában is kezdték szilárditani hatalmukat és Japán fenyegetve látta szárazföldi összeköttetését. Szövetségre lépett Japán Angliával is és számít az amerikai Egyesült-Államok barátságára.

Oroszország fölhagyva egyelőre Európában Balkán-politikájának erőszakolásával s erre nézve egyezségre lépvén Ausztria-Magyarországgal, egész erejével Kelet-Ázsia felé fordult.

Így került szembe Japán az óriás orosz birodalommal, a kis Japán, mely harmincz esztendő alatt csodálatos erélylyel honosította meg a mívelt világ intézményeit, fejlesztette hadseregét a mostani idők minden követelése szerint és Kelet-Ázsia hatalmassága lett.