Az eddig igazolt és nem igazolt rendőrfőtisztviselők névsora- Simor Gábor rendőrfőkapitányt 400 ember legyilkolásával vádolják
A Nádor- utca 16. szám alatt működik a rendőrséget igazoló bizottság. Az igazolás rendkívül szigorú.
Az elsőszámú igazoló bizottság, melynek dr. Verebes Jenő az elnöke, eddig csak alig 50 rendőrségi tagot igazolt. Ennek az az oka, hogy minden hivatalos adatot és egyéni bejelentést átvizsgálnak. A hét utolsó napjának első igazoltja Papp Géza főkapitányhelyettes volt, aki 1944 október 13- ig a kolozsvári kapitányságot vezette.
-Mit csinált az 1919-es Tanácsköztársaság idején? – hangzanak egymásután az elnök kérdései. – Mitt tett a fasiszta rendszer ellen? Van –e Nemzetvédelmi keresztje? Internáltatott –e zsidókat Kolozsvárott?
A válaszok elég megnyugtatóak. Csak rendőr volt, nem politizált. Azt sem tudja, ki volt a nyilas éra előtt a miniszterelnök. Bebizonyosodott, hogy amikor Kolozsvárra került, már csak 208 öreg és beteg zsidót talált ott, akiket nem adott át a Gestapónak és így a szerencsétlenek megmenekültek. Amikor a kiürítés megtörtént, rendőreit szélnek eresztette, ő maga beteget jelentett és nem esküdött fel Szálasinak.
Igazolták.
Következik: Pintér Arnold rendőrfőtanácsos, volt detektívfőnökhelyettes. Szabotált- mint mondja- nem hajtotta végre a fasiszta rendelkezéseket. A sárgacsillag nemviseléséért behozott zsidókat elengedte, sőt igazolványokat is adott nekik. A nyilas idők alatt, ő is beteget jelentett. Több bejelentés érkezett a bizottsághoz, melyek az igazolják, hogy kimondottan németellenes volt. Birodalmi némettel kezet sem fogtam.- mondotta- köptem, ha német utazási iroda propagandakirakatai előtt haladtam el- fejezte be a vallomását. Miután ellene sem érkezett terhelő bejelentés, őt is igazoltatták.
Simon Gábor kapitány következett volna. De nem jöhetett, mert ezidő szerint a toloncház lakója 400 baloldali egyén meggyilkoltatása miatt. Helyhiány miatt most a toloncházban ül s rövidesen a Népbíróság előtt felel embertelenségeiért. Dr. Bausterich Erich rendőrfőtanácsos törve beszél magyarul. Vallomása szerint svéd származású. Fiuméban kezdte el pályafutását s az utolsó időkben vidéken szolgált. Ellene már súlyos panaszok érkeztek. Az egyik párt igazoltató tagja maga is vádat emel ellene. Amikor a belügyminisztériumban szolgált,- hangzik a vád- nem engedélyezett egy névmagyarosítást, mert az ügyfél felesége- zsidó volt. Utasításra hivatkozik. Hódmezővásárhelyen is szolgált vezető állásban. Onnan is érkezett ellene feljelentés, hogy németbarát, fasiszta volt. Szabadkán is szolgált, sőt Ujvidéken is, éppen az úgynevezett rendcsinálás véres napjaiban. Ő is beteget jelentett- mondja- a zsidótörvények életbe lépése idején, majd bemutatja azt a hivatalos iratot, mely szerint a nyilasok felmentették a vidéki kapitányság vezetésétől, mert nem volt eléggé jobboldali. Ügyében a pártok és a Szakszervezeti Tanács kiküldötteiből alakult bizottság nem hoz határozatot, mert előbb megkeresik a hódmezővásárhelyi kommunista pártot, mely állítólag részletesebben ismeri működését s tanukat is ki fognak hallgatni.
Egy napon csak tíz- tizenöt ügyben tudunk határozatot hozni, mert minden bejelentést pontosan lenyomozunk, átvizsgálunk- mondotta nekünk dr. Verebes elnök. – Még így is belecsúszhat munkánkba hiba, mert a közönség közönyösen veszi tudomásul a kifüggesztett adatszolgáltatásra felhívó hirdetményünket. Nem érkezik elég bejelentés s azért fordul elő az a helyzet, hogy a már leigazoltak ügyét újra elő kell vennünk, ha új feljelentés érkezik az illető ellen. A demokrata állam alapja a rendőrség s ha a demokráciát meg akarjuk őrizni, kérnünk kell a nagyközönséget, értesítsen bennünket, ha a valamelyik rendőrtiszttől vagy rendőrről tud terhelő adatot.
Most már két igazoló bizottság működik és hamarosan megkezdi működését még két bizottság. Az első bizottság eddig a következő fontosabb beosztásban szolgáló rendőrtisztviselőket igazolta: Sólyom László főkapitány, Fülei Szántó László rendőrtanácsost, Deák Bertalant, az I. ker. kapitányság vezetőjét, Balázs Józsefet, a II. Hegedűs Lászlót, a III. dr. Mihálics Lajost, a XII. Mezei Józsefet, a VII. Végh Józsefet, az V. Gál Lajos, a X. Ambrus Jánost, a VII. Ötvös Zoltánt, a IV. és Ércsek Tibort, a XIV. kerületi kapitányságok vezetőit. Igazolták Pászkán Ferenc rendőrtanácsost, Radonyi Nándor r. kapitányt, Hidassy István r.tanácsost, Sándor Imre r. főtanácsost, Róna Zoltán rendőrtanácsost, Kádár János h. főkapitányt (aki közben megvált a rendőrségtől) Ratulovszky János főkapitányhelyettest és Péter Gábort a politikai osztály vezetőjét.
Nem jelentkeztek igazolásra, tehát Németországba hurcolták, vagy odaszöktek, vagy itthon bujkálnak a következők. Petrányi Gyrörgy, a nyilas főkapitány, Buocs Béla, a hírhedt főkapitányhelyettes. Tasnády Antal és Horváth György főkapitányhelyettesek, Kovács Nagy Pál, Kemény István, Német Béla, Ráday Rezsó, Galiany János, Lasffer László, Geschely Julián, Zsögön Géza, Nagy Valér, v Csathé Béla kerületvezető és Maletinszky Jenő rendőrfőtanácsosok, valamint Orbay István rendőrkapitány. A fenti listában néhány rendőrtiszt is szerepel olyan, akiket a nyilasok állítólag Sopronkőhidára cipeltek.
Vezetőállásra alkalmatlannak találták Radocsay Jenő rendőrfőtanácsost. Nagy Sándor helyettes főkapitányt, aki a nyilas éra alatt a VIII. ker. kapitányság vezetője volt, megfosztották állásától és feleségének csak az özvegyi nyugdíjat szavazták meg. Dr. Peregi Gábor orvos- főtanácsost a Népbíróság elé utalták, mert mint a toloncház orvosfőnöke nem akadályozta meg a kórház kifosztását, betegeit orvos és gyógyszer nélkül hagyta. Rohdaneczky Aladárt is állásvesztésre ítélték.
…
