A véres bolivíai forradalom

Newyork, július 23.
Bolíviában véres forradalom zajlott le, amelyről 24 órás határzár után most érkeznek az első megbízható hírek. La Paz utcáin véres harcok folytak és végül is a forradalmárok összeütközésekor mindkét fél sok halottat és sebesültet vesztett. Villarroel ezredes kormányelnök ellen merényletet követtek el és az elnök meghalt.

Villarroel 1943 decemberben államcsíny útján került Bolívia élére. A forradalmi bizottság, amely most az elnök hatalmát megdöntötte és kivégezte, jórészt diákokból és munkásokból állott. Többórás elkeseredett harc után a hadsereg nagyobb része, amelyre Villarroel elnök támaszkodott, átállt a forradalmárokhoz. Az elnök a fejleményekből következtethetett a harc kimenetelére, de már nem tudta elérni azt a repülőgépet, amely La Paz repülőterén készen állott, hogy őt és kormánya tagjait Chilébe szöktesse.

Kormányrajutása óta Villarroel elnök parancsuralmi rendszert vezetett be Bolíviában. Amikor a forradalmi mozgalom kitört, Villarroel még egy utolsó kísérletet tett, hogy uralmát megtarthassa és katonai kormányt alakított, de ez már hiábavalónak bizonyult és az elnök szombaton kénytelen volt lemondani tisztéről.

 

A forradalmi tömeg ezután megrohanta az elnöki palotát és a kifejlődött kézitusa során a volt elnök híveivel együtt halálos sebekkel borítva ottmaradt a küzdőtéren. Más jelentések szerint Villarroel elnököt felakasztották és kormányának több tagját kivégezték. A forradalmi harcoknak többszáz halálos áldozata van.

Időközben megalakult az új kormány, amelynek tagjai sorában egyetemi diákok és tanárok is helyet foglaltak. Az új kormány első dolga az volt, hogy visszaállította a demokratikus szabadságjogokat, elrendelte a politikai foglyok szabadonbocsátását, visszahívta a politikai száműzötteket és szabad választásokat írt ki. (MTI)