Churchill a Szovjetúnióhoz való viszonyról
London, június 6.
A Szovjetoroszországgal való baráti viszonyunknak csökkenése Angliában általános sajnálatot keltett. Mi nem akarunk mást, mint Oroszországgal barátságban élni, legjobb erőnkkel segítségére sietni Oroszországnak, ha igazságos és jogos igényeit, vagy pedig biztonságát veszélyeztetve látnók. Sokkal komolyabb az általános európai helyzet. A Keleti tengertől az Adriáig vasfüggöny húzódik, amely mögött Európa lakosságának harmadrésze van elzárva és itt van elvetve egy újabb világháború magva. Ha a nagyhatalmak között nem jön létre megegyezés a vitás kérdésekben, akkor a békeszerződést a 21 nemzet fóruma elé kell terjeszteni, végső reménységünk pedig az Egyesült Nemzetek szervezete.
Június 12-én kiáltják ki az olasz köztársaságot
Róma, július7.
Római jelentés szerint június hó 12-ikén ünnepélyes keretek között kiáltják ki az olasz köztársaságot. Minden valószínűség szerint Gasperi miniszterelnököt választják ideiglenes államfővé, amíg az alkotmányozó gyűlést össze nem hívják, amire előreláthatólag június 21. és 27. között kerül sor. A londoni rádió értesülése szerint vezető olasz királypárti körök felajánlották együttműködésüket a megalakuló olasz köztársaság számára, azzal a feltétellel, hogy egy év mulva újabb népszavazást tartsanak az államforma kérdésében.
Umberto király csütörtökön egyórás megbeszélést folytatott Orando volt miniszterelnökkel, majd pedig a szövetségesek több vezető egyéniségét fogadta. A királyi család hír szerint már elhagyta Olaszországot. Umberto elutazására valószínűleg csak vasárnap kerül sor.
Erdély kérdése
Nagyvárad, július 7.
Patrascu román igazságügyminiszter Nagyváradra érkezett, ahol nyilatkozott a belpolitikai helyzetről és az Erdéllyel kapcsolatban felmerül kérdéseket is érintette. Hangsúlyozta, hogy Erdély visszaadásánál és jelenlegi határainak megállapodásánál a nagyhatalmak figyelembevették a gazdasági, demográfiai és politikai szempontokat. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 1944. augusztus 23. óta a román csapatok a legteljesebb mértékben részt vettek a szovjet csapatok oldalán Északerdély felszabadításában. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a román nép őszinte barátságot érez a magyar nép iránt. A Groza-kormány minden tekintetben biztosítja az erdélyi magyarság jogait, azonban megkívánja az erdélyi magyarságtól, hogy az a legteljesebb mértékben támogassa a jelenlegi rendszert és teljes loyalitást tanúsítson a román kormány iránt. Végül felhívta az erdélyi románságot, hogy ne hallgasson a reakció soviniszta uszítására.
Attlee brit miniszterelnök beszéd
London, június 12.
Attlee brit miniszterelnök a munkáspárt értekezletén beszédet mondott, amelyben belpolitikai feladatok vázolása után a nemzetközi helyzettel foglalkozott. A világbékét akarjuk megvalósítani, - mondotta - a kölcsönös bizottság alapján. Mindenütt a demokráciát támogatjuk. Tudjuk, hogy a politikai kérdések szabályozására a világon egymagában nem elegendő, a békét a gazdasági haladás és a szociális igazság alapjára kell helyezni. Elveinket nem akarjuk más országokra ráerőszakolni. Együttműködésre törekszünk a különböző eszmevilágot képviselő népekkel és bizalmatlanok vagyunk azzal a kísérlettel, amely teljesen egy síkra akarja beállítani az egész világot. Követeljük a szabadságot mások számára, de megköveteljük magunknak is. Csak a szocializmus szabadíthat meg bennünket a gazdasági hatalmak zsarnokságától és csak az védheti meg jogainkat az államban. Hitem erős a szocializmusban és a demokráciában.
Biadult az új francia miniszterelnök
Páris, június23.
A francia alkotmányozó nemzetgyűlés szerdán délután ülést tartott. A titkos szavazás eredényeként a leadott 545 szavazatból 390 szavazat esett Bidault eddigi külügyminiszterre, akit így az ideiglenes francia kormány új elnökévé választottak. Bidault még szerdán este megkezdte kormányalakító tárgyalásait a pártok vezetőivel.
Párisban egyébként utcai tüntetések voltak, amelyek során De Gaulle hatalomrajutását sürgették. Egy tüntető csoport a kommunista párt székházának és a Hummanité című lap könyvesboltjának ablakait beverte és könyveket égetett el.
Az osztrák kommunista párt követelései
London, június 24.
Az angol rádió bécsi jelentés alapján közölte, hogy az osztrák kommunista párt központi bizottsága nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben leszögezte Ausztria követeléseit az ország szuverenitása és függetlensége érdekében.
A nyilatkozat követel az ausztriai megszállócsapatok létszámának csökkentését, a demarkációs vonalak, a katonai kormányzat és a cenzura megszüntetését, továbbá azt, hogy ne katonai hatóságok ítélkezzenek oly osztrák állampolgárok felett, akiket nem háborús bűnösséggel vádolnak. Követeli végül, hogy az Ausztriában lévő hontalan egyéneket a legrövidebb időn belül szállítsák el.
