|
Groza a román-magyar viszonyról és Erdély sorsáról
A romániai választási hadjárat - mint a román hírszolgálat jelenti - Groza miniszterelnök Jassiban tartott beszédével kezdődött meg. Groza mindenekelőtt emlékeztette hallgatóit a Vörös Hadsereg és a szovjet kormány döntő szerepére Románia felszabadítása és újjáépítése körül, majd áttért a belpolitikai helyzet ismertetésére.
A földreform eredményeinek vázolása után Groza a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott és utalt arra, hogy Észak-Erdély Romániához való csatolása szoros kapcsolatban áll a nemzetiségek jogainak biztosításával. Az új Románia - a miniszterelnök szerint - gátat vetett a gyilkosságoknak, amelyeket a történelmi pártok követtek el és annakidején Észak-Erdély elvesztését eredményezték. Groza a továbbiakban ismertette táviratát, amelyet az Erdélyre vonatkozó párisi döntés előestéjén Sztálin miniszterelnökhöz intézett, kérve, hogy a vitás területet csatolják a demokratikus Romániához, a testi és szellemi munkások haladó szellemű országához. A táviratban Groza biztosította Sztálint, hogy valamennyi román állampolgár számára, faji és vallási megkülönböztetés nélkül teljes egyenjogúságot biztosít. A miniszterelnök utalt arra, hogy a szovjet kormányfő meghallgatta a román kérelmet és enek eredményeképpen a külügyminiszterek Párisban Észak-Erdélyt Romániának ítélték. A miniszterelnök ezután beszámolt a román diákság körében észlelhető reakciós uszításról, amelynek eredményeképpen Kolozsvárott a legutóbbi időben sajnálatos összeütközés történt a magyar és román főiskolai hallgatók között. A román és a magyar munkások, valamint a földművesek megakadályozzák a gyűlölködés elfajulását, mert a zavarkeltés kizárólag a reakció érdeke.
|