A kereskedelmi életben éppen úgy, mint azokon a helyeken, ahol a fekete üzleteket szokták lebonyolítani, érezhetően alábbhagyott a feketézők, az áruhalmozók és a síbolók üzleti s vállalkozási kedve. A nagykereskedői házakban és a kereskedőknél is egyre kevesebb csereárut vásárolnak a feketézők és még kevesebb felvásárolt árucikket kínálnak eladásra.
Ez a fordulat az árupiac áralakulása és a fogyasztás szempontjából igen örvendetes.
A feketézők, áruhalmozók tartózkodása kétségkívül arra vezethető vissza, hogy jön a stabil valuta, a forint, amely lehetetlenné teszi a feketézők üzelmeit. Először is nem lesz szükség fekete piacra, mert a fejadagot mindenki megkapja, a dolgozók bőr- és textilellátásról pedig pontrendszer alapján gondoskodnak. Másodszor a forint és a szükségletek kielégítése kihozza a piacra az eldugott árukészleteket, lesz tehát bőven kínálat is. Harmadsorban a legszigorúbb rendészeti intézkedések történnek, hogy az ilyen közérdekre káros üzelmek egyszersmindenkorra megszűnjenek.
Ha most tekintetbe vesszük azt, hogy a spekuláns maga sem ellensége a saját pénzének, látva a forint mögött rejlő erőt és annak vásárló erejét, nem fogja megjátszani lefelé az új magyar valutát, mert az sokféle veszéllyel járhat reá nézve.
A forint bevonulásával a gazdasági életbe, eltűnik tehát a feketéző ellenszenves alakja a napi életből.
Ő élt eddig a legjobban, de most már pályára kell mennie. Dolgoznia kell, át kell képeznie magát, mert a konjunkturális keresetből – abból, hogy Bécsben olcsón lehet venni és Budapesten drágán lehet eladni – már nem tud többé megélni. Leálltak már az utóbbi időben azok a titkos éjszakai autójáratok is, amelyek húst és más lefoglalt, tiltott élelmiszereket hoztak a fővárosba.
Megszűnt Szlovákia felé a szesz-, zsír- és cigaretta-csempészés, Ausztria felé a zsír- és szalonna-csempészés.
A cérna üzéreknek sincs sok szerencséjük a szlovák határon. Cukor ellenében folyt a csempészés, de ennek is véget vetett egyszer s mindenkorra a vámőrség. A hatóságok szigorú ellenőrzése egyre jobban megnehezíti a feketézők életét Budapesten is. Valóban fekete napokat élnek át a feketézők, akiknek percei most már meg vannak számlálva.
A tisztességes kereskedelem érdekében a KOKSz is irtóhadjáratot indít a láncolók, feketézők és árdrágítók ellen.
Ezt a keresztes hadjáratot megérdemli a becsületes és áldozatkész kereskedelem, amelynek magának is elsőrendű érdeke, hogy az adót nem fizető, valuta rontó, árdrágító feketekereskedelem egyszersmindenkorra kipusztuljon az országból. Ezért kell minden dolgozó és minden tisztességes magyar embernek százszázalékosan támogatni a kormányzatnak stabilizációs munkáját, mert ennek sikere jelenti a dolgozók rendes megélhetését, s a kártékony siserehad pusztulását.