Most egy éve, a felszabadulás után, a főváros környékén levő nagy termelési körzet, a munkaerő hiányán kívül a korai magvakat, a szükséges termelési eszközöket és főképpen az igavonó állatállományt nélkülözte leginkább. Egy év alatt a törekvő, szorgalmas gazdák és kisemberek már sok mindent tudtak pótolni. Most kezdődött e körzetben a legszorgosabb mezei munka. A földművelőcsaládok kora reggeltől késő estig kint dolgoznak a földeken, hogy megindítsák a korai áruk termelését, mert jól tudják, hogy ez évben a kiürült fővárosi és kültelki piacokon minden mennyiségű korai terméket könnyen lehet majd elhelyezni.


Salátamezők Csepel-szigetén

A nagy termelési övezetből közel 30 község szállítja már régebben a korai zöldárut.
Csepel-szigetén van a legkifejlettebb kertészeti kultúra. Itt Csepel-Szigetszentmiklós és Tököl határában a kertészek és gazdák már kiültették a „Május Királynője” salátát. A sűrű sorokba ültetett saláta a meleg homoki talajon már megeredt és mindenütt zöldül. Nagy területen termesztik itt a zöldhagymát, a parajt, a sóskát és a zellert. E körzetben 20.000 melegágyi ráma alatt fejlődő korai egyéb palánta vár további kiültetésre.

Pesterzsébet, Kispest, Pestszentlőrinc és Vecsés határában a gazdák közel 3000 holdnyi területen vetették el a korai cukorborsót. A magyar és bolgár kertészek itt 50 mázsa dughagymát használtak fel a kiültetéshez. A gubacspusztai 110 holdas konyhakertészetben 3000 melegágyi ablak alatt fejlődik a „Mikado” óriás paradicsom-palánta. Itt közel 50 ezer tő korai zöldpaprika termesztésére készültek fel. Holdszámra termelik e körzetben még a jánosnapi retket és a fényes sörretket.


Hét község főterménye: a paradicsom

Évtizedek óta termesztik Fót, Mogyoród, Veresegyháza, Rákospalota, Sashalom, Szentmihály és Gödöllő körzetében a befőznivaló, húsos paradicsomot, amely a konzervgyárak által feldolgozva, márkás cikk lett az európai piacokon. E községekben az idén is főtermény lesz a paradicsom, ezenkívül nagy területen termesztik a cukorborsót is.

Ujpest környékén a gazdák felkészültek az édes zöld és a csípős, fehér, bajai fajú paprika termesztésére is. A melegágyak százaiban fejlődik még a kék és a fehér karalábé, a kelkáposzta, az édeskáposzta és a zeller.


Előcsíráztatják a korai krumplit

Rákoskeresztúr, Taksony, Soroksár és Üllő határában a gazdák felkészültek a korai burgonya termesztésére. A családi portákon ezerszámra csirázik kis faládikákban a kiültetésre váró krumpli, amely ezzel az eljárással két héttel előbb fejlődik ki és így megelőzi a rendes eljárással termelt legkorábbi Gülbabát és nyárirózsát is. Ha az időjárás e körzetben kedvező lesz, az előcsíráztatott burgonya már május második felében piacra kerülhet.


Százezer dinnye – és töktakaró

A hevesi dinnyéscsaládok az idén Vecsés és Ócsa között telepedtek le és a felparcellázott Halmi-pusztán rendezték be palántatermő telepüket.
E családok egész télen át fonják szalmából az apró fészektakarókat, amelyeknek segítségével már áprilisban kiültetik a dinnye és a spárgatök palántáit a szabad földben levő fészekbe. Nappal a fészek szabadon marad, éjszakára azonban minden fészket letakarnak, hogy a fagyok ellen megvédjék. Óriási munkát jelent ez, de kifizetődik, mert az így termelt korai „Togo” és „turkesztáni” dinnyét és a hófehér spárgatököt, mint primőrt lehet értékesíteni.

A községek és telepek nagy munkateljesítményét és felkészültségét szemlélő szakemberek – ha az időjárás kedvezően alakul – a koratavaszi hónapok alatt biztosítottnak látják a fővárosi piacok bőséges ellátását, annál inkább, mert kedvező hírek érkeznek a dunamenti, a kecskeméti, a nagykőrösi és a hevesmegyei termelőkörzetekből is, ahonnan a tavaszi időszakban szintén nagyobb mennyiségű korai termék fut be minden évben a fővárosi piacokra.