Nemcsak az adótörvények, a kereskedelmi törvény is kötelezően írja elő, hogy a kereskedő és az iparos az üzletév végén mérleget készítsen.
Az idei mérlegnek különösen nagy jelentősége van, mivel a folyó adózással kapcsolatban fizetett adók csak előleg jellegűek és a mérleg mutatja meg, hogy az adózónak kell-e adóvallomást tenni és az előlegképpen befizetett adókat ki kell-e egészíteni újabb adó befizetésével, vagy pedig jóváírásra van-e joga.

Az általános kereseti adó és a társulati adó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról szóló miniszterelnöki rendelet, amely előírja, hogy ezeknek az adónemeknek az alapja a folyó jövedelem és a végrehajtási utasítás, amely az üzleti jövedelem vagy a forgalom után számítandó arányszám alapján havonta előleg fizetését írja elő, azt is szabályozza, hogy ezeket az előlegeket miképen kell az adóhivatallal szemben elszámolni.

Kimondja, hogy ha az előlegképen befizetett évi adóösszeg legalább 10%-kal kisebb, vagy nagyobb annál az összegnél, amely a mérleg szerint megállapított tiszta jövedelem után járna, az adózónak joga van és egyben kötelessége bevallás formájában az adó összegét helyesbíteni. A kötelesség akkor áll be, ha a mérleg szerinti adóösszeg 10%-kal nagyobb a befizetett adóösszegnél, amely kötelesség elmulasztását az államkincstár megkárosítására irányuló szándékkal elkövetett cselekménynek minősítik és sulyosan büntetik.

A mérlegkészítéssel kapcsolatban az idén még egy fontos dologra kell figyelemmel lenni, még pedig a pénzlebélyegzéssel összefüggő rendelkezésre, amely szerint az abból kifolyó veszteséget a mérlegben további intézkedésig cselekvő vagyonként kell kimutatni. A veszteség leírásának módjára egy későbbi pénzügyminiszteri rendelet fog intézkedni.

Az áru nagy értékemelkedése sem utolsó sorban okoz gondot az idei mérleg elkészítésénél.