A Magyar Nemzeti Bank a követelések és tartozások állásáról a nyilvánosságot utoljára 1944 november 30-án tájékoztatta.
Az elmúlt idő alatt a bankjegyforgalom 1945 szeptember 30-ig 31,251.1 millióval 41,923.4 millió pengőre emelkedett.
Az állami zsírószámlák egyenlege szeptember 30-ig 4851.9 millió pengővel 6886.5 millió pengőre, az egyéb zsírószámlák egyenlege pedig 2613.4 millió pengővel 3292 millió pengőre, a zsírókövetelések együttes állománya tehát összesen 7465.3 millió pengővel 10.178.5 millió pengőre emelkedett.
A bankjegyforgalom összegében nincs benne a nyilas ú. n. „vezetőség” által nyugatra vitt 9110.6 millió pengő névértékű bankjegykészlet.
Egyelőre még ismeretlen, hogy ebből mennyit hoztak forgalomba és milyen követelések keletkeztek a kibocsátással kapcsolatban. Másfelől a Magyar Nemzeti Bank jegyforgalmát csökkentette a fegyverszüneti szerződés értelmében kiürített területeken forgalomban volt magyar bankjegyeknek a forgalomból való kivonása a szomszéd országok által; a forgalomból kivont bankjegyek mennyisége nem ismeretes.
A bankjegyforgalom fenti összege önként értetődően nem foglalja magában a Vörös Hadsereg által forgalomba hozott pengőre szóló fizetőeszközöket sem.
*
A bankjegyforgalomról szóló kimutatás nyilvánosságra hozatalát a pénzügyminiszter már régebben bejelentette.
Ez most megtörtént és hosszú idők után nyilvánosságra kerül az első kimutatás, amely őszinte képet tár fel a pénzügyi helyzetről és a bankjegy gazdálkodásról. A pénzügyminiszter mióta elfoglalta tisztségét és mint a Nemzeti Bank elnöke is, az infláció ellen küzdött és küzd ma is. A nagy áruhiány, a termelés megindítása, az árak emelkedése egyre nagyobb bankjegymennyiséget igényel, amelyek mindig a kellő és szigorú ellenőrzés mellett kerülnek folyósításra, és végeredményben az infláció felé sodorják a gazdasági helyzetet.
Mégis a gazdasági konszolidáció szempontjából örvendetes az első lépés: a bankjegyforgalom nyilvánosságra hozatala, a pénzügyi helyzet feltárása.
Az időközönként megjelenő kimutatások tiszta képet fognak mindenkinek adni a jövőben a gazdasági helyzetről, a pénzügyi gazdálkodásról és az infláció remélhető elkerüléséről.
