Az egyre nagyobb hullámokat felkavaró burgonya-ügy a közérdeklődés előterébe került.
Egyszer már utaltunk arra, hogy szakemberek szerint az egyik legnagyobb baj a burgonyaellátás terén az, hogy egy oktalan, felesleges és alig áttekinthető bürokráciát építettek a burgonya köré. Azt az egyenes utat, amely a termelőtől a fogyasztóig vezet, úgy megtűzdelték, különböző kitérőkkel és mellékutcákkal, hogy az ellenőrzés a lehető legnehezebbé vált.

Szeretünk a tények alapján beszélni.
Így most a tények alapján ismertetjük az olvasóval azt a csodálatos utat, amelyet a burgonya megtesz a termelőtől a fogyasztóig.

Mindenekelőtt az indító szerv a közellátási minisztérium negyedik főosztálya.
Ez foglalkozik a minisztériumban a burgonyával. Ez állapítja meg, hogy burgonya – van.

A negyedik főosztály mellett és alatt van a Burgonya Hivatal.
Ez is a közellátási minisztériumhoz tartozik és ez a hivatal szabja meg, hová mennyi burgonya juthat el, ez tartja számon a készleteket és intézi az elosztást.

A következő állomás a BURGOSz, a burgonyaegykéz.
Ez már a kereskedelmi minisztériumhoz tartozik és a kvóta szerint diszpozíciókat ad a felszállító kereskedőknek szárazbélyegzős fuvarlevelekkel. Körülbelül ez az egész munkája. Ezt valóban el lehet intézni egy kézzel is.

A fuvarleveleket a felszállító kereskedők elküldik a megbízottaknak és viselik az egész szállításért a kockázatot, hogy a BURGOSz-nak lehetőleg anyagi kockázata se legyen. Mivel a súlyveszteség útközben néha a 30-40 százalékot is eléri, a felszállító kereskedők állami kölcsönökkel és segélyekkel igyekeznek pótolni a ráfizetést.

Amikor a felszállító kereskedők felhozták a burgonyát Pestre, azt újra visszaadják a BURGOSz-nak, aki anélkül, hogy hozzányúlna a burgonyához, kiadja a nagykereskedőknek.

A nagykereskedők továbbadják a kiskereskedőknek és azután – ha maradt még a burgonyából – megkapja a fogyasztó.

Az egész felett pedig, mint őrködő szellem, székel egy burgonyatanács.
Ezzel a példásan jó szervezéssel annyira meg vannak elégedve az illetékesek, hogy jelen pillanatban azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a hagymát is ilyen rendszer alapján fogják eljuttatni a közönséghez. Lehet, a rendszer már meg is van, mert hagyma – nincs.

Nem akarunk az oktalan vádaskodók szerepébe esni.
Rögtön javaslattal élünk. A közellátási minisztérium negyedik főosztályát ki kellene egészíteni öt vagy hat tisztviselővel és ezek sikeresen ellátnák a Burgonyahivatal és a BURGOSz hatáskörét. A felvásárlást, felszállítást, kiskereskedői kiosztást pedig rá kellene bízni egy vagy két komoly agrárszövetkezetre.

Miniszter úr!
Lehet, hogy ez olyan egyszerű, hogy végrehajthatatlan? Szakmai körök meggyőződése szerint simán végrehajtható. A burgonyatanács véleményét nem ismerjük, mert pontosan azt se tudjuk, mire való az egész tanács.

Általában érthetetlen, miért gondolják azt, hogy az egyformán végződő szavak szervesen összetartoznak.
Például nem értjük ezen a téren, miért kell összetéveszteni a demokráciát a – bürokráciával.