|
Megszületett a magyar köztársasági alapokmánya
Budapest, január 23. - Az általános, egyenlő és titkos választójog alapján megváltozott nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot. - A köztársaság polgárai számára biztosítja az ember természetes és elidegenítetlen jogait, a magyar nép számára a rendezett együttélést s a más népekkel való békés együttműködést. - Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: személyes szabadság, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülést és gyülekezési jog, mentesség az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányításában. - Ezeket a jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül a demokratikus államrend keretein belül egyformán és egyenlő mértékben biztosítja.
Leszögezi ezután a törvényjavaslat, hogy e cél megvalósítására Magyarország nemzetgyűlése mindenekelőtt az államformáról szóló törvényt alkotja meg.
A törvényjavaslat második paragrafusa:
A harmadik paragrafus: Ezután a törvényjavaslat negyedik paragrafusában szabályozza a nemzetgyűlés elnökválasztásának technikai módozatait. Az ötödik paragrafus kimondja, hogy egymásután két ízben köztársasági elnökké senkit sem lehet megválasztani. A hatodik paragrafus közli a köztársasági elnökének a nemzetgyűlés előtt tett esküjét vagy fogadalmát. Ebben az új elnök kötelezi magát, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű lesz, törvényeit, régi jó és helybenhagyott szokásait megtartja és köztársasági elnöki tisztét a nemzetgyűléssel egyetértve a magyar nép javára gyakorolja.
A hetedik paragrafus a választásról és eskü- illetve fogadalomtételről készítendő jegyzőkönyv módozatait szabályozza, a nyolcadik paragrafus pedig kimondja, hogy az első ízben megválasztott köztársasági elnök eskütételével a Nemzeti Főtanács intézménye megszűnt. A törvénytervezet értelmében a köztársasági elnök a nemzetgyűlést egy ülésszakban harminc napnál nem hosszabb időre, legfeljebb egyízben elnapolhatja. Az elnapolás tartama alatt a nemzetgyűlés elnöke legalább száz képviselőnek írásban előterjesztett indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra a nemzetgyűlést összehívni köteles. A köztársasági elnök ugyancsak jogosult a nemzetgyűlést feloszlatni, ha ez iránt a kormány előterjesztést tesz, vagy ha ezt a nemzetgyűlési képviselőknek legalább kétötöd része felterjesztésben kéri. Később a tizenötödik paragrafus azonban kimondja, hogy ha a köztársasági elnök a nemzetgyűlési feloszlatta, a minisztérium köteles a választások megtartásáról olyan időpontban gondoskodni, hogy az új köztársasági elnök a választást szükségessé tevő körülmény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül megválasztható legyen. A köztársasági elnök képviseli Magyarországot nemzetközi viszonylatokban, követeket küld és fogad, konzulokat nevez ki és megadja az idegen konzulok részére a működési engedélyt. A felelős minisztérium útján a külhatalmakkal szerződéseket köthet, ha azonban a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez a nemzetgyűlés hozzájárulása szükséges. Kimondja a törvény azt is, hogy a köztársasági elnök hadüzenetre, a hadiállapot beállításának megállapítására, békekötése, a honvédségnek az országon kívüli alkalmazására csak a nemzetgyűlés felhatalmazásával jogosult. A köztársasági elnököt megilleti az államfő megkegyelmezési joga, úgyszintén a törvényes akadályok alól az államfő részére fenntartott felmentés joga. Általános kegyelmet, valamint a miniszteri felelősség érvényesítéseképpen vád alá helyezett, vagy elítélt miniszternek, illetőleg legfőbb számvevőszéki elnöknek kegyelmet csak a nemzetgyűlés adhat. Háború vagy mozgósítás esetében a honpolgári kötelékből való elbocsátás felől a minisztérium előterjesztésére szintén a köztársasági elnök határoz.
A köztársasági elnök érdemrendeket, kitüntetéseket adományozhat. Ha a köztársasági elnök meghal, a köztársasági elnöki szék más okból megüresedik, vagy a köztársasági elnök tisztségének ellátásra egyéb okból tartósan képtelenné válik, az új elnök megválasztásáig az elnök jogkörét a nemzetgyűlés elnöke gyakorolja, hogy a megalkotott törvényt a nemzetgyűlésnek nem küldheti vissza, a nemzetgyűlést nem oszlathatja fel és a kegyelmezés jogával, csak jogerősen elítéltek javára élhet. Ilyen esetben a nemzetgyűlés elnöke köteles gondoskodni arról is, hogy a nemzetgyűlés az új köztársasági elnök megválasztása végett harminc napon belül összeüljön. A tizenhatodik paragrafus kimondja, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. Ha azonban a köztársasági elnök az alkotmányt vagy a törvényt megszegi, a nemzetgyűlés őt legalább százötven tag írásbeli indítványa alapján összes tagjai legalább kétharmad részének jelenlétében és a jelenlévők kétharmadának szavazatával felelősségre vonhatja. A bíráskodás a nemzetgyűlés tagjaiból a ma is életbenlévő 1848-as törvény megfelelő alkalmazásával alakított bírósági joga. Az utolsó előtti paragrafus kimondja, hogy a köztársasági elnök részére a nemzetgyűlés tiszteletdíjat állapít meg tisztének ellátására szükséges hivatalt a minisztérium szervezi, a hivatal költségeiről az állami költségvetés keretében kell gondoskodni.
Az utolsó paragrafus: |