Bevin: Nem szabad különbséget tenni nagy és kis nemzetek között
London, november 24.
Az angol alsóház pénteki külügyi vitájában Eden volt külügyminiszter, mint az ellenzék szónoka, kifejtette, hogy a világ békéje Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetúnió közötti egyetértéstől függ. Hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britannia és nyugati szomszédai között létrejött kapcsolatok nem Oroszország ellen irányulnak. Még több szónok beszélt a brit-szovjet viszonyról, majd Bevin külügyminiszter mondott hosszabb beszédet.
Bevin beszédében felszólította a nemzeteket – akár nagyok, akár kicsinyek –, amelyek bizalmatlanok Nagybritanniával szemben, mondják meg őszintén, mi a gyanújuk és ő nyíltan szembenéz a gyanúval. A gyanút semmi más nem tudja eloszlatni, mint a feltétlen őszinteség. Az atombombával kapcsolatban nem hiszi, hogy e pillanatban jó szolgálatot tenne, ha ebben a kérdésben különleges értekezletet hívnának össze. Az Egyesült Nemzetek január 2-án vagy 7-én összeül, ez a terminus nincs messze és – mondotta derültség közben – reméli, hogy addig az atombomba semmiképpen, sem kerül alkalmazásra. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének első feladata a biztonsági tanács megválasztása lesz.
Bevin külügyminiszter ezután a Franciaországgal foglalkozott és kijelentette: a brit kormánynak az a feladata, hogy legközvetlenebb szomszédjával kiépítse a barátságot és megállapította, hogy nem létesítenek olyan egyezményt, amely barátságtalan cselekedetnek számíthatna bármely más nemzettel szemben, legyen az nagy, vagy kicsi. Nem fogadható el az az álláspont – folytatta - , hogy a brit politikának teljesen a Három Nagyon kell felépülnie. Nem engedhető meg, hogy különbséget tegyünk nagy nemzet és kis nemzet között, mert mindenütt emberekről van szó. Az a tény sem befolyásolhat bennünket, hogy más népek támadása folytán egyes nemzeteket időlegesen földre terítettek. Tekintetbe kell venni történelmüket, művelődésüket és azt a hozzájárulást, amelyet az emberiség ügyéért hozták. A művelődési befolyás nem függ a fegyverkezés méreteitől. Elismeréssel szólt ezután a francia kormányválság megoldásáról és Gaulle tábornok kormányáról.
A németországi lakosság nagy részének áttelepítésének ügyével kapcsolatban Bevin kijelentette, hogy a brit kormány célja a potsdami határozat végrehajtásának biztosítása. Nem kívánják az átköltöztetések folyamatának megakasztását, de azt akarják, hogy az áttelepítések a legemberségesebb módon és rendben történjenek. A legutóbbi időben ebben a kérdésben enyhülés tapasztalható.
Lengyelországgal kapcsolatban Bevin rámutatott arra, hogy a nehézségek ellenére, a Szovjetúnióvaló való baráti együttműködésben sikerült a lengyel függetlenség biztosítását.
Olaszországról szólva, Bevin megállapította, hogy ennek az országnak elsősorban erős és egységes kormányra van szüksége.
Hosszabban foglalkozott Bevin külügyminiszter Görögországi problémájával. Nem volt szándéka Görögország belpolitikai ügyeibe beleavatkozni, azonban a görög kormány nem volt elég erős és nem élvezte kellőképpen a nép támogatását arra, hogy a szükséges mélyreható rendszabályokat keresztülvigye. Az előterjesztett tervezet szerint legkésőbb 1946 márciusa végéig megtartanák Görögországban az általános választásokat, a királykérdésben pedig 1948 márciusában folytatnák le a népszavazást, addig pedig egészséges alapra helyeznék a gazdasági és pénzügyi helyzetet.
Kijelentette ezután Bevin, hogy Nagybritannia a középkeleti országokkal a szabadság és egyenlőség alapján kívánja a kapcsolatokat ápolni. Ezeknek a népeknek kell dönteni, hogy milyen kormányt akarnak. Szíria és Libanon kérdésében a brit kormány érintkezésben áll a francia kormánnyal a brit és francia csapatok visszavonása ügyében.
Beszélt még a perzsiai és indonéziai helyzetről, majd beszéde végén Bevin újból kifejezte hajlandóságát arra, hogy teljes erejével részt vegyen a béke megteremtésének munkájában és a sanfranciscói charta tökéletesítésének és továbbfejlesztésének szükségességét hangsúlyozta. A „nemzetközi jog” kifejezést – mondotta – amely előre megjósolja a nemzetek közti összetűzéseket, a „világjog” kifejezéssel kellene helyettesíteni, amely mögött azután erkölcsi világerők állanának.
De Gaulle beszéde a nemzetgyűlésben
Gaulle francia miniszterelnök a nemzetgyűlésen pénteken délután beszédet mondott. Bejelentette, azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány elsősorban akar a törvényhozás elé terjeszteni, majd hangsúlyozta, hogy Franciaország a legtevékenyebb módon hajlandó résztvenni azoknak az intézményeknek a fejlesztésében, amelyeknek alapjait az Egyesült Nemzetek Sanfranciscóban lefektettek.
Franciaország európai, afrikai és ázsiai helyzeténél fogva Kelet és Nyugat összekötő kapcsa lehet és akar lenni, de semmi áron a két világtáj játékszere.
A Szovjetúnióval Franciaországnak semmiféle nemzeti érdeke nem áll ellentétben s a két hatalomnak egyformán érdeke, hogy egyszer s mindenkorra megakadályozza a német térhódítást.
Hasonlóképpen fontosnak tartja Franciaország, hogy fenntartsa és fejlessze Nagybritanniával és az Egyesült Államokkal, valamint a többi európai szomszédjaival, elsősorban a nyugati államokkal baráti kapcsolatait.
Az Olaszországgal kötött és durván megsemmisített szövetséget Franciaország meg akarja újítani és minden országgal a békés együttműködésre törekszik.
