A közvélemény egyöntetűen elkönyvelte már, hogy a földreform kérdésének rendezése olyan évszázados problémát oldott meg, amely ezidáig valóságos fekély volt a nemzet testén.
Eddig azonban még igen kevés számítás jelent meg arról, hogy tulajdonképpen területileg mit és mennyit jelent a földreformnak ilyen radikális rendezése. Pedig ezek a számok azok, amelyek a szó szoros értelmében beszélő számok, mert mindennél ékesebben beszélnek arról, milyen nagyarányú és mennyire az egész országot megmozgató a földreform. Nagy vonásokban összegezzük most, mekkora azoknak a területeknek a nagysága, amelyek megváltások, illetve kisajátítás alá kerülnek a reform végrehajtása során.

A rendelet 10-ik §-a szerint igénybe kell venni a reform céljára a 100 kat. holdon felüli, illetve a székesfőváros határától számított 30 kilométeres körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokat.
A 11-ik § szerint igénybe kell venni teljes egészében az 1000 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági birtokot, míg azonban száz és ezer hold között a tulajdonosnak visszamarad 100-100 hold. 1000 holdon felül a tulajdonos semmit sem tarthat meg. Ez a két paragrafus 7, 717.784 holdat érint. Ebből a 100-1000 holdas birtokosok, akiknek száma 10 994, megtarthatnak 1,099.400 holdat, tehát kisajátítás alá esik 6,616.384 hold mezőgazdasági ingatlan.

Jellemző a magyar birtokeloszlásra, hogy ez a 6.616.384 hold kisajátítása mindössze 12.064 tulajdonost érint.
Beszámítva a visszamaradt 100 holdakat is, a tulajdonosoknak ez a kicsi száma azt jelentette, hogy az ország mezőgazdaságilag művelhető területének 48 százaléka egészen 1945 március 15-ig 12.064 embernek, a magyarországi birtokosok 0.7 százalékának a kezében volt.

A 18. § szerint a szőlőbirtokokat és gyümölcsöskerteket már 20 holdon felül igénybe lehet venni.
Ez újra 20-100 hold között 65.315 hold szőlőt és 30.557 hold kertséget jelent. Ez összesen újabb 95.872 hold. A 19. § szerint az erdők 10 holdon felül megváltás alá kerülnek. Ez 179.974 hold, 10-100 hold közé eső kisajátítandó erdőterület. Így tehát végeredményben a pontos adatokkal kimutatható kisajátítandó terület nagysága 6,892.230 kat. hold.

Ezenkívül elkobozzák a hazaárulók és háborús bűnösök birtokait.
Erre becslést adni lehetetlen.

Kisajátítják a fővárostól 30 kilométer körzetben az 50-100 hold közötti birtokokat is.
Adatok híján ezt sem tudjuk meghatározni.

A törvény kivételeket is ismer a kisajátítás alól – például az ellenállási mozgalmakban tevékenyen résztvettek 300 hold birtokot, a paraszti családból származó gazdálkodók 200 hold birtokot tarthatnak meg –, azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy ezek a kivételek nem rúgnak többre, mint a pontos adatokkal ki nem mutatható, kisajátítás alá kerülő ingatlanok.

Végeredményben tehát a földreform közel 7,000.000 kat. holdat juttat a nincstelen magyar parasztság és a törpebirtokosság kezébe. Ez a szám mindennél ékesebben beszél.