Az első idei házak közötti kerékpáros verseny végig kitűnő rendezésben zajlott le és teljes erkölcsi sikert hozott a rendező szövetségnek. Óramű pontossággal ment minden.
Indul a bajnoki mezőny
Az egyébként csendes Szabadság-tér vasárnap délelőtt visszhangzott a csepeli MADISz fúvószenekar pattogó indulóitól. A versenyzők egy bemelegítő kört mennek, majd a célszalagnál sorakoznak.
A Himnusz, valamint az Internacionálé után lecsapódik a startzászló és a nézők sorfala között elindul Magyarország húsz legjobb kerékpárversenyzője, többszörös bajnokok, hogy hatvanszor megkerüljék a közel hétszáz méteres térséget.
Az eső lassan permetez, de ez nem tartja vissza a mezőnyt, hogy erős irammal ne róják a csúszós pályát. Nagy Béla biztosítani akarja jó helyét és az élre vágtat, míg mögötte Ötvös, Zsellér, majd Knób helyezkedik. A fordulók élesek, az úttest egyre vizesebb és csúszóssá is válik, ennek ellenére az iram csak fokozódik.
A rohanó tempó széjjelszakítja a mezőnyt és a húszfőnyi tábor élén már csak hatan száguldanak. Pataki szenvedi az első defektet, nincs kedve a további versenyzéshez, feladja a reménytelen küzdelmet. Csengetés jelzi, hogy következik a tizedik kör, amikor az úgynevezett részhajrá, vagyis a spurt következik, amelyben pontozzák a versenyzőket, a most elér eredményeik után.
Tizedik kör
Nagy Béla fut át elsőnek a célszalagon, őt követi Knób, Zsellér és Ötvös. Minden negyedóra megköveteli a maga áldozatát. A tizenötödik körben a többnapos versenyek hőse, Barvik szenved defektet és kiáll. A tempó most lassú és akik eddig erősen el voltak maradva, most szépen felzárkóznak, majd Éles átveszi a vezetést.
A libasorban száguldó színes inges versenyzők szép látványt nyújtanak. A hangszóró ábrándos melódiái elfelejtetik a nézőkkel a napi gondokat. A csengetés juttatja eszünkbe, hogy következik a huszadik kör.
Ez a spurt is Nagy Béla zsákmánya, míg mögötte szorosan Zsellér, Knób, Ötvös, majd Éles formáján látszik, hogy még kevés a tréningje, viszont hősiesen állja a rohamokat. A kilométer átlag 38-40 között váltakozik.
Már a huszonhatodik kört tapossák a versenyzők, amikor a mozgékony Ötvös szökéssel próbálkozik. Eleinte hagyják a gyereket, hadd fickándozzék és Eckert, aki a mezőnyt vezeti ügyet sem vet a szökevényre.
Már-már úgy látszik, mintha hagynák a fiút elmenni, az üldözésre senki sem vállalkozik. Zsengellér hozza meg az áldozatot. Mint a kilőtt puskagolyó tör ki a társaságból és üldözőbe viszi a szökevényt. A tempó 42-es átlagra emelkedik, s mint a szélvész száguldanak az esőtől tükörfényes, de egyúttal csúszós úttesten.
A közönség ezúttal ingyen elsőrangú sportot kap. Hálás is érte, mert a szemerkélő esőben, rendületlenül kitart helyén és a legnagyobb elragadtatással, fegyelmezetten figyeli a versenyt. Rendőrnek, rendezőnek semmi dolga, de ez természetes is. Munkások a nézők, munkások a versenyzők és munkásokból áll a rendezőség is.
Csengetés: A harmincadik kör
A parlament felől fej-fej mellett robog a mezőny a tőzsdepalota előtti egyenesbe. A kifeszített célszalag alatt ismét Nagy Béla süvít át elsőnek, utána Knób, Zsellér, majd Éles következik. Az első eláll, az úttest lassan-lassan szikkad, de talán most veszélyesebb, mint eddig volt.
A harmincadik körben Knób az áldozat és defekt miatt kereket cserél, ami egy kör hátrányba dobja vissza. A szerencsétlenség is ragadós. Most Lakatos és Ötvös szenvednek defektet, de az utóbbi tartalékgépet kap és továbbra is a versenyben marad.
Negyvenedik kör
Négy sarka van a Szabadságtérnek, négyszer húzzák be a féket a versenyzők és négyszer torpan meg a hatalmas iram, amelynek motorja, Nagy Béla immár negyedszer fut át elsőnek a célon, most változatosság kedvéért Zsellér a második, Eckert és Éles előtt. Nagy Béla és társai gépszerűen róják a köröket, az idő délre jár, a nézők száma egyre nő, a nap süt, a zene szól s mintha a nagyvilág mindig ilyen nyugodt lett volna….
Az elmélyedt nézőt erős csengetés riasztja fel ábrándozásából, következik az ötvenedik kör. Zsellér kezdi a finist, de a célig még hatszáz métert kell rohannia és addig még sok minden történhet. Történik is. A nagy ellenfél ebben a körben már nem ellenfél. Ugyanis a síkos pálya a földhöz vágja Nagy Bélát, aki egy szempillantás alatt ugrik talpra, majd gépére, azonban részére a finis már elveszett.
Győz Zsellér, Gazell, Eckert és Éles előtt. Nagy Béla ötödik lett. A spurt után a tempó fokozódik s a mezőny széthúzódik. Az ötvenötödik kört futják, amikor Zsellér és Éles is áldozatai lesznek a csúszós úttestnek. Mind a ketten buknak, szerencsére nem egymáshoz közel s így mindketten gépeikre pattannak és rohannak tovább a mezőny után.
Eckert vezeti a csoportot, míg az elmaradt Nagy Béla eleinte a kis Ötvös vezetésével, majd egyedül tempózva fokozott erősítéssel igyekszik hátrányát behozni. Végküzdelemre már nem kerülhet a sor.
Finis!
Az eddig szép spurtok most elmaradtak, mert hiszen a sok bukás annyira szétszórta a mezőnyt, hogy Eckert küzdelem nélkül futott át a célszalagon. Nagy Béla, Zsellér, majd Ötvös következik.
Végeredmény: 1. Nagy Béla „Barátság” 1 óra 5 perc 55 mp. (23 pont), a táv kb. 40 km volt, 2. Zsellér „Barátság” (14 pont), 3. Eckert MADISz (9 pont), 4 Éles FTC (6 pont) 5. Knób „Törekvés”.
Vaskerekesek versenye (30 kör): 1. Kovács Emil FTC 35 perc 03 mp. 2. Fazekas (KSzK), 3. Molnár MADISz 4. Pintér FTC, 5. Hubert (Törekvés) 15 induló.
Harmadik osztályú és ifjúsági versenyzők. (Harminc kör). 1. Hirsch KSzKK 34 perc 9.9 mp. 2. Hági MADISz. 3. Szabó KSzKK, 4. Bayer KSzKK.
