Budapest, október 15.
A Magyar Távirati Iroda jelenti:
Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója a mai napont a következő hadparancsot bocsátotta ki:
Honvédek!
A hőn szeretett hazánk szívében folyó pusztító harctól, a küzdő erőket számbavéve, immár döntő az országra nézve kedvező fordulatot nem várok. Ezért elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek. Mint a fegyveres hatalom legfőbb hadura, felszólítlak benneteket, hogy honvédeskütökhöz híven, hűséggel és feltétlen engedelmességgel teljesítsétek előljáró parancsnokaitok útján kiadott parancsaimat. További létünk attól függ, hogy a honvédség minden egyes tagja e súlyos helyzetben kötelességtudó és végsőkig menő figyelmezett magatartást tanúsítson.
Horthy s. k.
Csatay s. k.
A Kormányzó Úr Ő Főméltósága a mai napon a magyar nemzethez a következő szózatot intézte:
Amióta a nemzet akarata az ország élére állított, a magyar külpolitikai legfontosabb célkitűzése volt a trianoni békeszerződés igazságtalanságainak legalább részbeni megszüntetése a békés úton elérni kívánt revizió által. A Népszövetség működéséhez fűzött remények ezen a téren nem valósultak meg. Az új világkrízis beálltakor sem idegen területek megszerzésének vágya vezette Magyarországot. A csehszlovák köztársasággal szemben sem voltak támadó szándékai és nem háború útján kívánta a tőle előzően elvett területek egy részét visszaszerezni. A bácskai területre is csak az akkori jugoszláv kormányzat bekövetkezett összeomlása után vonultunk be saját véreink védelmére. A Románia részéről tőlünk 1918-ban elvett területekre nézve is az általa a tengelyhatalmaktól kért békés döntést fogadtuk el.
,,Történelmi felelősségem tudatában…”
Magyarország a szövetséges államok elleni háborúba a geográfiai helyzetünk következtében reánk nehezedő német nyomás folytán sodródott bele, de ennek keretében sem voltak hatalmi céljaink és senkitől sem akartunk elvenni egy négyzetméternyi területet sem.
Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok le kell, hogy vonják ennek következményeit, mert amint azt a nagy német államférfi, Bismarck mondotta: egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetségi hűség oltárán.
Történelmi felelősségem tudatában meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elvesztett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedné tenni apáitól öröklött földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsültetését.
A Führer a kormányzót márciusban visszatartva, tiltakozása ellenére foganatosította a megszállást
Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Németbirodalom a szövetségi hűséget a maga részéről velünk szemben már régen megszegte. Már hosszabb idő óta a magyar haderőnek egyre újabb és újabb részeit kívánságom és akaratom ellenére az ország határain túl vetette harcba. Ez év márciusban havában pedig a Németbirodalom vezére éppen a magyar haderő visszahozatalára irányuló sürgetéseim folytán tárgyalásra hívott meg Klessheimba s ott közölte velem, hogy Magyarországot német csapatok szállják meg és tiltakozásom dacára ezt a foganatosította az alatt, amíg engem odakint visszatartottak.
Egyidejűleg az országba benyomult a német politikai rendőrség is és letartóztatott számos magyar állampolgárt, közöttük a törvényhozó testület több tagját, valamint akkori kormányom belügyminiszterét és a miniszterelnök is csupán úgy tudta a letartóztatást elkerülni, hogy egy semleges követségre menekült. A Németbirodalom vezérétől kapott arra a határozott ígéretre, hogy ha olyan kormányt neveztek ki, amely a németek bizalmát bírja, megszünteti a magyar szuverénitást ért sérelmeket és korlátozásokat, kinevetem a Sztójay-kormányt.
A németek azonban nem tartották meg igéretüket. A német megszállás védelme alatt a Gestapo az általa e téren másutt is követett módszerek alkalmazásával kezébe vette a zsidó kérdésnek az emberiesség követelményeivel ellenkező, ismert módon való intézését.
Volt ellenségeinkkel egyetértésben kívánjuk a nemzet jövő életét biztosítani
Amidőn a háború az ország határaihoz közeledett, sőt azt át is lépte, ismételten megfelelő segítséget ígértek a németek. De ezt az ígéretüket sem tartották meg az igért módon és mértékben. Az ország területét visszavonulásaik alkalmával fosztogatások és rombolások szinterévé tették. A szövetségi hűséggel ellenkező mindezen cselekményeiket végre azzal a nyílt kihívással tetézték, hogy a budapesti hadtestparancsnokot, Bakay Szilárd altábornagyot a belső rend fenntartása érdekében tett intézkedései közben a német Gestapo ügynökei egy ködös októberi reggelen, a rossz látási viszonyok felhasználásával, lakása előtt autójából kiszállásakor orvul megtámadva elhurcolták.
Ezt követően német repülőgépekről a mai kormányzat ellen lázító röpcédulákat dobáltak. Megbízható értesüléseket kaptam arra nézve, hogy német politikai színvezetű csapatok erőszakos felfordulás útján az általam időközben kinevezett törvényes magyar kormány megbuktatásával saját embereiket szándékoztak uralomra segíteni, miközben az ország területét a Német Birodalom utóvédharcainak színterévé kívánták tenni.
Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzeti legnagyobb a kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Németbirodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljaink megvalósítását biztosítani.
A honvédség előljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni.
Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.
Horthy
