Ismeretes az a régi mese, hogy ha medve üldözi az embert, csak halottnak kell tetetni magát, akkor nem bántja; legfeljebb megszaglászsza a vélt halottat s aztán odább ballag. Ez ugyan bizonyára mese s aligha akadt még olyan medvevadász, a ki így mentette meg az életét, azt azonban nem egy megfigyelő tapasztalta, hogy a haláltettetést egész sereg állat használja hadicselűl.
Thompson angol természetbúvár egy fogságban élő majomról mond el ily történetet. A majom táplálékát mindig ellopták a varjak, hiába morgott rájuk vagy vicsorgatta a fogát. Egyszer aztán a majom, mikor az ételét hozták, nagyon betegnek látszott. Behúnyta szemét, vonaglott a földön s látszólagos halálverődés közt az ételes tálhoz gurúlt.
Az egyik varjú nem zavartatta magát a majom haldoklásától s elkezdett annak ételéből lakmározni. A majom erre hirtelen odakapott a varjúhoz s kitépett néhány tollat a farkából és a szárnyából, hogy boszút álljon rajta s elriassza.
Hasonló hadicselt sokszor tapasztaltak farkasoknál és rókáknál is. A róka, ha lövöldöznek rá, sokszor összeesik, görcsösen vonaglik lábaival és farkával, még egyet vicsorit fogával, aztán mozdulatlanúl terül el, úgy hogy halottnak tartják.
Egyszerre aztán pislogatni kezd a szemével, óvatosan körülnéz, föllélekzik, összehúzza lábait s úgy elszalad, hogy észre se veszik. Az is megesett, hogy halottnak tartott rókát zsákban hazavittek s aztán mikor a zsákot kinyitották, hirtelen megugrott.
Madaraknál, sőt halaknál is tapasztaltak természetkutatók hasonló dolgokat. Igy némely hal ha hálóba kerül, mozdulatlanúl fekszik benne, mások pedig úgy úsznak a hátukon, mintha élettelenek volnának. Különböző kigyóknál igen gyakran lehet a tetszhalállal való védekezést megfigyelni. Ha az állat már nem tud elmenekülni, a hátára fekszik, kilógatja a nyelvét, az életnek nyoma sincs rajta. Ez állapotában marad mindaddig, a mig a veszedelem el nem múlt.
Ez utóbbi esetekben lehet eshetőleg az ijedségtől bekövetkezett tetszhalálra, ájulásra gondolni, de a róka és a majom esete kétségtelenűl megfontoltságra, szándékosságra vall. A haláltettetés nemei a gyöngébbnek fegyverűl szolgálnak a létfentartási harczban.
