Huszadik század - történelem jelenidőben

Ábránkon egy benzinnel hajtott kocsimotor metszetét tüntetjük fel, tartozékaival együtt. Ennek legfontosabb része maga a tulajdonképeni motor.

A robbanó gép (1) hengere pontosan kiesztergált vasöntvény (ritkán: kifúrt acélöntvény), melyben a (2) dugattyú le és fel mozog. A dugattyúba van erősítve a (3) hajtórúd (4) csapja, melyet a hajtórúd feje fog körül, míg ez utóbbi alsó vége a meggörbített (5) tengelybe kapaszkodik s a dugattyú mozgásával azt forgatja. A motor részei még az S. és K. szelepek, a G. gyujtócsappantyú és a (6, 7, 8. és 9.) vezérmű-kerekek.

Tartozékai pedig:

A keverő,mely arra szolgál, hogy a benzint 1/9 arányban egy csövön beáramló levegővel keverje, merta benzingáz csak ily keverési arány melett robban el. A keverő két kamrából áll (13 és 14) melyeket egy kúpban végződő csövecske köt össze.

A tartályból, melybe 2-300 km. útra elegendő benzin fér, vékony csövön ömlik benzin a (13) kamrába addig, míg az úszó fel nem emelkedik s a rajta látható kúpszeggel el nem zárja a cső nyílását. Így a benzin felszine sohasem emelkedhetik a kúpcső (14) száján felül, mert e pillanatban a felszinnel emelkedő úszó elzárja a beömlő nyílást, visont ha a felszinnel együtt sűlyed, ismét ömlik a benzin. Ezért e keverőben a benzin álandó felszinű.

Fontos alkatrész:
A gyujtó készülék, a hengerbe hatolt robbanások meggyujtásához szükséges villamos szikrát szolgáltatja. Két vagy három mágnes patkóból áll, melyek között a motor (11 – 12) fogaskerék-áttétel segítségével egy tekercset forgat (Rapid), melyben áram keletkezik, melyet tehát a motor maga állit elő.

A készülékből kábelen vezetjük az áramot a henger (G) gyujtócsappantyújához; ezt a csappantyút (10 – 11) fogaskerekek segitségével a (13) gyujtórúd úgy szabályozza, hogy csakis a megfelelő időpontban szakíttatik meg az áram, miáltal erős szikra jön létre.

Az előbbiekben ismertettük a benzinmotorok általános szerkezetét, most tárgyaljuk meg, miként működik a már leírt motor.

A forgattyút elfordítva a dugattyút lefelé húzzuk, miáltal a hengerben lévő levegő megritkul s az ugyanekkor megnyiló szívószelepen át a keverőből benzingáz ömlik a hengerbe. A dugattyú elér útjának alsó végére, vagyis egy löket-en végigment s ezzel a szívás ütemét befejezte. A henger 9 rész levegővel és 1 rész beningázzal van telve, melykeverési arányt a keverő automatikusan állitja elő.
Kezdődik a második ütem; vagyis a dugattyú visszafelé indul. A szívószelep elzáratik, miáltal a tökéletesen légmentes henger felső űrében, az u. n. robbanótérben, a keverék összesűrittetik; abban a pillanatban,mikor a dugattyú második löketét bevégzi, vagyis útjának felső végpontjához ér, a G. gyújtócsappantyú lapjai egymástól eltávolodnak, erős szikra ugrik át, mely az összesűritett keveréket elrobbantja s a dugattyút lelöki.

A dugattyú a robbanás következtében elvégzi a harmadik ütemét, a munkaütemet. Ezután a lendítőkerékben felhalmozott munka ereje a dugattyút a robbanó-tér felé visszatolja s az ugyanekkor megnyitott K. kipuffogó szelepen át az elrobbant gázokat a hengerből kiszoritja, melyek a kipuffogón át a szabad levegőre jutnak.

Amint látjuk tehát a 4 ütemű benzinmotor tengelye csak minden második fordulaon kap robbanást, tehát a robbanások között fellépő akadályok a motort megállitanák, mert azokat esetleg a lenditókerékben felhalmozott erő legyőzni nem bírja. Ez vezette a mérnököket arra a szerkesztési módra, hogy négy hengert alkalmazzanak, hogy a tengely minden fordultaára jusson robbanás; ugyanezt elérjük kéthengerü motorokkal is,melyek könnyebb kocsikra igen beváltak.