A készülő simploni alagút a világ leghosszabb földalatti fúrása. Ugyanis eddig 14,988 métert fúrtak át. a mi a már kész szentbernhardi alagút hosszát meghaladja. Még 4700 méter van hátra. Ha valami előre nem látott akadály közbe nem jön az alagút 1904 május 15-ére készűl el.
A vasúti sinek és a villamos vezeték lerakása, valamint a kisebb kőműves munkák még hat hónapig tartanak, mire azután a személy- és árúszállítás kezdezét veszi. Ezen óriási nehézségekkel járt munka mellett még az egyiptomi gúlák építése is kisebbszerű vállalatnak mondható.
Az olasz részről való fúrás alatt folyton földalatti források bukkantak elő. Ezek közt olyan is volt, melyből másodperczenként 800 liter víz ömlött ki s így nem egyszer attól kellett tartani, hogy roppant víztömeg a gépeket és munkásokat elsodorja.
Nem kevesebb fáradságba és költségbe kerűlt az alagút hőmérsékletének szabályozása. Szellőztetési készülék nélkül a hőmérő az alagútban többnyire 57-59 fok Celsiust mutatott, mely hőségben a munkások nem dolgozhattak. Az olasz részről történt fúrások tartalma alatt leginkább a hűsítő és szellőztetési készülékek hiányos volta okozott sok nehézséget.
A munkát intéző angol és franczia mérnököket semmi sem riasztotta vissza, legfeljebb arról volt szó, hogy az építési költségek előirányzatát nehány millióval fel kellene emelni. A franczia, olasz és svájczi kormányok közt történt megállapodás szerint, az alagútat még akkor sem szabad elzárni, ha ezen hatalmasságok közt háború ütne ki. A Simplon-alagút építési költségei 350-380 millió frankra rúgnak.