A telephonon való beszélgetés már annyira életszükségletévé vált a mai társadalomnak, hogy nagyon erősen érzett hiány volt az, hogy már körülbelül 1400 kilométeren túl nem lehetett a beszédet megérteni.
Tényleg a leghosszabb távbeszélő vonal Európában a páris-berlini 1200 kilométer hosszú s ez már a legszélső határ. Ennek a korlátoltságnak többféle oka van; de a legfőbb az, hogy a beszédet átvivő gyorsan váltakozó áramok a vezetékben nagyon gyengülnek és csillapodnak a távolság növekedtével, úgy, hogy bizonyos távolságon túl már nem hallani a beszédet.
Sokféleképpen próbáltak ezen a bajon segiteni, igy különösen arra törekednek, hogy olyanféle szerkezetet találjanak fel, mely a távírónál használt jelfogó szerepét venné át s közbe-közbe a gyengült áramot ismét erősebbet pótolná.
De ez még eddig nem sikerült. E helyett most az állítólagos magyar-szerb származású Michael J. Pupin tanár a távbeszélő vonalvezetéket alakítja úgy át, hogy abban az áram csillapodása és gyengülése kisebb legyen. Az eszmét ehhez S. Thomson és Heaviside angol physikusok adták, a kik kimutatták, hogy ha a vonalba megfelelő dróttekercsket (inductiót) kapcsolunk, az áram csillapodása kisebb lesz.
Pupin pontosan kiszámította, hogy a különböző vezetékekben milyen távolságokon és mekkora tekercseket kell használni, hogy a hatás a legjobb legyen. A tekercsek hatása itt a vonalon áthaladó elektromos váltakozó áramok – rezgések – csillapodásának a megakadályozásában olyanforma, mint például a zongora-húron a húr tömegének befolyása a hang tartamára. Tudjuk, hogy ha a húr nagyobb tömegű – például – ha ráerősítünk egyenlő távolságokban ólomgolyócskákat – akkor hangzásba hozva, tovább hangzik, mint a nélkül, épp úgy, mint egy súlyozott inga tovább leng, mint a könnyebb.
Pupin rendszerével a Simens-Halske-czég tett kisérleteket és az eredmény fényesen igazolta Pupin számításait. A berlin-potsdami távbeszélő-kábel 32.5 km. hosszú és 28 darab 1 mm. vastag kettős drót-érből áll. Ezekből 14-nél a Pupin rendszere szerint minden 1300 méteren tekercset iktattak a vezetékbe.
Az első ábra mutatja a 14 tekercset egy szekrényben.
A másik 14 pár vezetés megmaradt a régi berendezésben. A különbség a kétféle vezeték között meglepő volt, mert a Pupin-kábeleken 5 egymás utáni kapcsolásánál – a mi 5 X 32.5 = 162.5 távolságnak felel meg – ugyanolyan jól lehetett a beszédet hallani, mint a régi berendezéseknél csak 1 drótpáron, tehát 32.5 kilométerre; vagyis a Pupin rendszerének alkalmazása által ötször akkora távolságra lehetett a beszédet átvinni, mint eddig.
Éppen ilyen kedvező az eredménye a földfeletti szabad vezetéken tett kisérleteknek. A 150 km. hosszú, 2 mm.-es bronz-vezetékű berlin-magdeburgi vonalon minden 4 kilométeren az oszlopon egy tekercset iktattak közbe (2. ábra) s azt találták, hogy ez által a beszéd olyan mértékben erősödött, mintha a vezeték nem két, hanem három milliméter vastag drótból készült volna. Belátható, mily óriási jelentősége van annak, hogy ezzel a rendszerrel, négyszer akkora távolságra lehet beszélni, mint eddig, mert így most már 5 mm. vastag dróton körülbelül 6000 kilométer távolságig lehet telephonálni, úgy hogy rövid idő alatt Budapesttel Európa minden főbb helyét össze lehet kötni távbeszélő útján. És előre látható, hogy a „Pupin-telephonia” mely még csak a kezdet legelején van, még nagyobb távolságokat is át fog „beszélni”.
Érdemes megemlékezni Pupin pályafutásáról is, igazán amerikai. Most 44 éves, New Yorkban a Columbia-University tanára; 16 éves korában került Amerikába hazánkból (úgy látszik, a dél-vidékről). Eleinte kereskedő-inas volt, hogy pénzt szerezzen a tanuláshoz; ezt megszervezve, 25 éves korában Anglia, a cambridge-i egyetemre ment, a hol a John Tyndall díjat nyerte el és ennek segélyével Berlinbe, Helmholtz laboratoriumáva jutott, a hol physikai chemiával kezdett foglalkozni.
Mikor 1889-ben Amerikába visszakerült, ott ez a tudományág még ismeretlen volt, úgy, hogy hamar tanszéket kapott a Columbia-Universityn, a hol maig is tanít. Ott gyönyörű laboratoriumot rendezett be, részben saját költségén, mert természetesen közben meg is gazdagodott. Talán még megemlékezik szülőföldjéről is, és szelleméből valamit visszatelepít ide.
