Dr. Komarniczki Gyula, a MEFTER vezérigazgatója nemrégiben „Víziutaink és a Balkán” címmel tartott előadásában ismertette hazánk és a balkáni országok közlekedési kapcsolatait. A közeli balkán államokkal kedvező közlekedési lehetőségek állnak rendelkezésre szárazföldön és víziúton. A távolabbi Balkánnal főleg víziúton közlekedhetünk. Budapest és a Duna-torkolati Szulina között 1647 kilométer a távolság. Ebből – ha eltekintünk a megkülönböztetéstől, hogy mindkét part, vagy csak az egyik tartozik-e valamelyik partmenti államhoz, – a magyar Duna jelenlegi hossza 644 km, a horváté 213 km, szerbé 325 km, a bulgároké 470 km, a románé 1216 km.

Ugy hazánknak, mint a három balkáni államnak fő belvízi útja a Duna.
Mégis a magyar víziútrendszer több irányban előnyösebb helyzetet teremt. A Duna Magyarország közepén vonul át, átszeli a fővárost is, hajózható mellékfolyók és csatornák egészítik ki, a magyar vízi úthálózat máris 1600 km hosszú. Ezzel szemben a három balkáni állam területét a Duna csak mint peremfolyót érinti.

A jó víziközlekedés feltételi közé tartoznak a jól hajózható, szabad víziút, a jól felszerelt kikötők, a korszerű elégséges hajópark.
A Duna Budapesttől válik kellő vízbőségű csendes folyású nagy folyammá, melyen a hajózás kedvező adottságok között folytatható. Kivételt jelent a 100 km hosszú Orsova feletti és alatti sziklás, zuhatagos nagy vízsebességű folyamszoros, a Vaskapu. Remény van azonban arra, hogy a dunai közlekedésnek e nagy akadályát duzzasztóművek beépítésével, amelyeken a hajók zsilipkamrák útján kelnek át, majdan megszüntetik.

A korszerű kikötőket illetően, a balkáni országok dunai kikötői közül csak egyesek épültek ki megfelelő mértékben.
Belgrád, Giurgiu, Braila és Galac neveit említette meg az előadó. A bolgár Dunán Lom és Rusze korszerű fejlesztésén most dolgoznak. A balkáni forgalmat a MEFTER csaknem félévszázada szolgálja. Akkoriban az a felfogás uralkodott, hogy a déli határoknál, Zimonynál, Orsovánál végetérő magyar vasutak meghosszabbítását a magyar hajók képezzék. Ez a rendszer meg is valósult. A magyar hajó a Balkánon a magyar politikának és a magyar gazdasági érdekeknek a látható exponense.

Vázolta ezután dr. Komarniczki Gyula vezérigazgató az áruk eloszlását, a Duna-tengerjáró hajóforgalom kialakulását.
A háború után a nagyra fejlesztett magyar Duna-tengerhajózás a távolabbi Balkánnal és közel-keleti országokkal olyan közvetlen és gyors kapcsolatot fog teremteni – mondta befejezésül dr. Komarniczki Gyula vezérigazgató –, amilyen azelőtt sohasem volt, és amely a hatását más téren is éreztetni fogja.