Cselédek megjutalmazása

Nagyon szép és helyes intézkedést léptetett életbe dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, midőn elrendelte, hogy a sokáig egy helyben, hiven, szorgalmasan munkálkodó gazdasági cselédek nyilvános megjutalmazásban, elismerésben részesüljenek.

Eddig az ilyen munkások 20-30-40 évig, sőt tovább is munkálkodhattak kora hajnaltól késő estig gazdájuk birtokán, hiven, fáradhatatlan szorgalommal és igyekezettel, a nyár hevében, a tél fagyában egyiránt folytatva nehéz munkájukat, a nélkül, hogy gazdájukon kívül más észrevette vagy elismerte volna érdemes voltukat.

Ők csak dolgoztak, dolgoztak, hullatták verejtéküket azokra a barázdákra, a melyek mivelésére vállalkoztak. Aztán meggyengültek, ellankadtak a hajdan oly erős izmok, kiesett az eke szarva a meggyengült kezekből, a jó öreget pedig kivitték a temetőbe, a hol egy darabig vékony fejfa, vagy kereszt mutatja, hogy itt piheni nehéz fáradalmait egy szegény hű munkás, a ki gazdájáért, de egyszersmind a közjóért is annyit verejtékezett életében. Azután kidől a fejfa, a kereszt s még ezek sem beszélnek tovább róla, a mint hogy életében sem beszélt senki. Munkában volt része elég, de az elismerésből mégsem jutott neki.

A földmivelési miniszter átérezte ennek igazságtalanságát s azért intézkedett, hogy azok a hű, becsületes cselédek nyilvános, külső elismerésben is részesülhessenek, a mi egyszersmind buzditsa, lelkesitse a munkás népet, mely ilyenformán megláthatja, hogy bizony az ő munkálkodása értékét és becsét is elismerik, kellő módon méltányolják immár. Rendelkezett tehát, hogy hű munkásoknak, a kiket e czélra kellő módon ajánlanak, ünnepélyesen kormányi elismerő okiratot s bizonyos pénzjutalmat nyujtsanak át.

Ilyen ünnepély ment végbe most a komárommegyei Kurta-Keszi községben, a melyről egy a helyszinen fölvett képet is bemutatunk. A megjutalmazott Oravecz István, Baranyay Géza nagybirtokos gazdasági cselédje volt, a ki már 42 év óta szolgál ugyanazon helyen példás hűséggel. A derék embernek nagy ünnepélyességgel nyújtották át vasárnap délelőtt a község temploma előtt a földmivelésügyi miniszter által adományozott 100 koronát és dicsérő oklevelet. A község temploma előtti térség fenyőgalyakkal ékesitett oszlopokkal, apró nemzeti zászlók sokaságával igen csinosan volt feldiszitve és összegyülekezett az ottani és környékbeli lakosság nagy száma.

Jelen volt a sokaság között a megjutalmazandó cseléd gazdája is családjával és vendégeivel, a járási főszolgabiró, plebános stb. A czigányzenekar üdvözlő muzsikaszava, a nagyszámu cselédség és összegyült nép éljenei között érkezett meg a komárommegyei főispán az alispánnal, a földmivelésügyi miniszter képviseletében.

Egy asztalra helyezték az aranyos rámába foglalt diszes oklevelet, melynek szövege a következő: „Oravecz István gazdasági cselédnek szorgalmas munkálkodását, példás hüségét, derék, becsületes viselkedését elismeréssel és dicsérettel méltányolom. – Darányi s.k. földmivelésügyi miniszter.”

A főispán meleg hangu szavak kiséretében adta át a 100 koronás jutalmat és elismerő oklevelet a nagy közönség jelenlétében mélyen meghatott öreg munkásnak és kezet nyujtva neki, buzdította őt további hüséges szorgalomra. Erre Baranyay Géza nagybirtokos hálás szavakban fejezte ki köszönetét kitüntetett öreg cselédje helyett, ki elérzékenyülve törölgette könyeit becsületes arczáról.

A jelen volt népre a lélekemelő ünnepély nagy hatást tett s a kitüntetett öreg hü cselédet lelkesen megéljenezték. Ilyen szép kitüntetés, habár vidékenként különböző módok szerint, több is foly le mostanában és lesz még ezután is országszerte, a minek jótékony hatása bizonyára nem fog elmaradni munkás népünkre, mely igy látja, érzi, hogy az ő hűsége, szorgalma nem marad rejtve, hanem megérdemelt méltó elismerésben részesül.