A hadviselést szolgálják a mai találmányok

Közgazdasági életünk egyik fontos intézményének, a m. kir. Szabadalmi Bíróságnak az élére új elnök került Körös László személyében. Munkatársunk felkereste a Szabadalmi Bíróság új elnökét és kérdést intézett hozzá z intézmény aktuális problémáira, célkitűzéseire vonatkozóan. Körös László elnök a következőket mondotta:

– A háborús viszonyok között nem köthetjük magunkat merev célkitűzésekhez, hiszen ma az egész élet függvénye a háborúnak. Ma egyetlen feladatunk: átmenteni az eddigi eredményeket a jövő számára. Nehézségek természetesen akadnak, ezeket azonban leküzdjük. Az egyik nehézségünk például az, hogy a bírói karból, a segédhivatalból is, mindig hiányzik néhány katonai szolgálatot teljesítő munkaerő. A háborús intézkedések is sok, látszólag meddőnek mutatkozó munkát okoznak. Igy számottevő munkatöbbletet jelent a különféle háborús intézkedések következtében akadályozott személyek jogainak a megóvása.

– Mi az elnök úr álláspontja a szabadalmi jog reformját illetően?
– Erről sokszor esik szó. A szabadalmi jog is folytonos fejlődésben van, ennek szükségessége kétségtelen. Ma csak egy programunk lehet, a bevált alapon, azon a nyomon vinni tovább a szabadalmi ügyet, amin eddig vittük, ez pedig a magyar ipar fejlesztésének szolgálata. Ez lenne a generális klauzula, aminek az új szabadalmi reformot jellemeznie kell. A reformnak magában kell foglalnia az elmúlt 45-50 év tapasztalatait. A most érvényben levő szabadalmi törvény 1895 óta áll fenn. Közben természetesen voltak kiegészítő, illetőleg módosító jogszabály-alkotások, de a törzs maga 1895-ben keletkezett. Figyelembe vesszük és a legmesszebbmenően méltányoljuk a kivánalmakat, amelyeket az ipar újabb fejlődése ír elő.

– Hogyan védik a feltalálók érdekeit?
– A feltalálók érdekeit megvédi a törvény, amelynek értelmében kizárólagossági jogot szerezhetnek. Az érdemes feltalálókon soronkívüliséggel segít a bíróság. Szegénysorsú feltaláló ügyeinek vitelére, ha érdemes a találmánya, ingyenes ügyvitelt rendelünk el, illetékmentességet, díjhitelezést adunk, meggyorsítjuk az eljárást, stb. A feltalálók gyakran hangoztatják, hogy valami kísérleti intézet rendeztessék be, ahol államköltségen nem ellenőrzött ideákat kikísérletezhetnének. Erről természetesen szó sem lehet, mert kellő, előzetes ellenőrzés nélkül közpénzeket juttatni olyasmire, amit mi, mérnökemberek eleve kilátástalannak látunk, indokolatlan volna.

Az inkább csak divatos szólam, hogy a feltalálókat fokozottabban kell támogatni, mert a megérdemelt támogatást a fentiek szerint eddig is megkapták. A feltétel természetesen mindig az volt, hogy a találmány megérdemelje a támogatást. Legtöbbször olyanok panaszkodnak, akik nem tudják elképzelni, hogy amit ők jónak gondolnak, haszontalan dolog. Százával jönnek a perpetuum mobile megszállott hívei és hiába bizonyítjuk be nekik a gondolat képtelenségeit, mindig kijátszottnak érzik magukat.

– Az ifjúság hogyan viselkedik a találmányokkal szemben?
– Az ifjúságban megvan a találmányok iránti érdeklődés. Az általános nevelés is efelé ösztökéli őket, de az idők is minden vonatkozásban arra szorítják az ifjúságot, hogy javítsa a meglévőt. Különösen áll ez azokra, akik az iparban dolgoznak. Az ipari verseny is arra készteti az iparost, hogy találékonysággal takarítsa meg a költségek, munkabérek egy részét.

– Milyen ügyek foglalkoztatják ma a Szabadalmi Bíróságot?
– Ma a feltalálókat közvetve, vagy közvetlenül, legnagyobb részben a hadviselés szolgálata hatja át. A műanyagproblémák megoldásai, az újabb eljárások és gyártási módszerek legnagyobb részükben a háborús szükség szülte eredmények.