A közeljövőben sorozatos tőkeemelések várhatók

A Budapesti Áru- és Értéktőzsde vezetősége az év elején körlevelet intézett a fővárosi vezető pénzintézetekhez, melyben figyelmükbe ajánlotta, hogy a jelentősebb vállalati érdekeltségeik papírjait igyekezzenek a tőzsdére bevezetni. Alig két héttel ezelőtt hasonló vonatkozású átiratot intézett ugyancsak a tőzsde vezetősége a GyOSz-hoz is. A felszólítások erdményeképpen egyfelől korábban a vezető pénzintézetek, másfelől az utóbbi napokban a GyOSz felhívására a vezető iparvállalatok irányítói több megbeszélést tartottak.

A tárgyalásokon nemcsak arról volt szó, hogy milyen gyakorlati jelentősége volna annak, ha a tőzsdén nem jegyzett tekintélyes vállalatok papírjaiknak a tőzsdei árfolyamlapra való felvételüket kérnék, hanem egyúttal megvitatták a tőkeemelések ügyét is. Ez a probléma ugyanis eléggé szorosan egybekapcsolható, mert a vállalatok közül azok, amelyek elsősorban jöhetnek tekintetbe olyan szempontból, hogy részvényeiket a tőzsdén jegyeztessék, már hónapok óta foglalkoznak az alaptőkefelemelés gondolatával is.

A részvénytőke-felemelés tervét a vállalatok azonban egyelőre nem valósították meg, bár hivatalos, pénzügyi helyeken örömmel vették tudomásul az ilyen szándékokat. A tőkefelemelések keresztülvitelét ugyanis többek között alkalmasnak tartják arra, hogy a tezaurált tőkéket bizonyos mértékig bevonják a gazdasági élet vérkeringésébe.

Az érdekelt vállalatoknál egyébként az a helyzet, hogy – függetlenül a részvénytőke-felemelések nemzetgazdasági vonatkozásaitól – ma már alig ódázható tovább az alaptőkék növelése. Ezek a vállalatok eddig tőkeszükségletüket majdnem kivétel nélkül pénzintézeteken keresztül, finanszírozási szerződések alapján biztosították és ezzel a rendszerrel már saját érdekükben is szakítani szeretnének. Ugyanakkor a pénzintézetek szempontjából sem jelentene hátrányt, ha bizonyos vállalatok saját maguk gondoskodnának tőkeellátásukról, mert a pénzintézetek az utóbbi hónapokban csak még inkább növekvő hitelkívánságok előtt állanak, illetve állottak.

Igen kedvező hatással volna, a GyOSz értekezleten elhangzottak szerint az, ha az alaptőkeemeléseket végeredményben úgy lehetne megoldani és keresztül vinni, hogy azok összhangba hozhatók legyenek a tőzsde helyzetével. A változott viszonyok folytán ugyanis a mult év második felében és ezév elején különböző rendelkezések jelentek meg, melyek bizonyos mértékig megkötötték a tőzsdén jegyzett papírok árfolyamalakulását. A vállalatok vezetői részéről tehát az a kívánság, hogy ezeket a megkötéseket bizonyos mértékig lazítsák, különösen azokra a vállalatokra vonatkoztatva, amelyek tőkeemeléseket határoznak el.

Más szóval ez azt jelenti, hogy egyfelől a tőzsdén már jegyzett vállalatok, amennyiben alaptőkeemelés céljából új részvényeket bocsátanak ki, továbbá másfelől amennyiben eddig nem jegyzett vállalatok papírjaiknak a tőzsdei árfolyamlapra való felvételüket kérik, az ilyen részvényeknél az illetékes körök bizonyos mértékig szabadabb árfolyamfejlődést tegyenek lehetővé.

Információink szerint az értekezleten elhangzottak alapján a GyOSz vezetősége az illetékes pénzügyi körökkel a tárgyalásokat megkezdte.
A hírek szerint a megbeszélések kedvező mederben haladnak és nem lehetetlen, hogy ezek eredményeként már több vállalat rövidesen és igen jelentősen felemeli részvénytőkéjét, egyúttal pedig papírjainak a tőzsdére való bevezetését is kérni fogja.