„A MÁV felkészült a háborúutáni szállítási igények kielégítésére”

A Magyar Külügyi Társaság Balkán-bizottságának meghívására dr. Imrédy Kálmán miniszteri osztályfőnök, az államvasutak elnöke előadást tartott Magyarország és a Balkán-államok vasúti közlekedéséről. Bevezetésül ismertette a magyarországi és a balkáni vasúthálózat, valamint az egyes országok közötti vasúti kapcsolatok történetét.

Magyarországon a nyugati államok vasutainak kiépülésével párhuzamosan a mult század közepén nagy lendülettel indult meg a vasúthálózat szerves kifejlődése, úgy, hogy a hetvenes években mai vasúthálózatunknak csaknem valamennyi törzsvonala megvolt, az országhatár több pontjára, készen a balkáni államok vasútaihoz való csatlakozásra.

A Balkán félszigeten a bizonytalan politikai és gazdasági viszonyok folytán csak későn indult meg a szerves vasúthálózat kialakítása.
Hátráltatták a vasútépítéseket a kedvezőtlen hegyvidéki terepviszonyok és az olcsó víziközlekedés, melynek nagymértékben kedvezett a hosszú, tagozott tengerpart. Ezért különösen a Dunától és Szávától délre eső balkáni területeken ma is ritka a vasúthálózat és ennek is nagyrészét a kevésbé költséges és a terepviszonyokhoz jobban simuló keskenyvágányú vasutak teszik.

A legfontosabb vasúti határátmeneteket hazánk és a balkáni államok között részben a berlini kongresszus határozmányai, különösen pedig a magyar kormány erőteljes közreműködése folytán a mult század nyolcvanas évei kezdetén határozták meg.

Ekkor már közvetlen vasúti összeköttetés volt Budapest és Bukarest között egyrészt az Orsován, másrészt a Brassón át Romániába vezető fővonalon. A Belgrádon és Szófián át Konstantinápolyig vezetett európai jelentőségű vasútvonalon megnyílt a forgalom Nyugat-Európa államai, Magyarország és Szerbia, Bulgária, valamint Törökország között és ezen a vonalon megindították a keleti express-vonatot, mely Párist és Ostendét Bécsen és Budapesten keresztül közvetlen összeköttetésbe hozta Konstantinápollyal.

A régi Horvátország vasúthálózatát Magyarország építette meg, mint vasúthálózatának szerves részeit, így ebben az irányban még korábban megvoltak a vasúti kapcsolatok. Hamarosan megépültek a boszniai, főleg keskenyvágányú vasutak, melyek Szarajevót és a dalmát tengerpartot is összeköttetésbe hozták vasútainkkal.

Magyarország és a Balkán között fennálló természetes gazdasági kapcsolatok folytán nagyon fontos az egymás közötti jó vasútközlekedés biztosítása. Hazánk földrajzi fekvésénél fogva csaknem az összes európai országok és a balkánállamok közötti közlekedésben szintén a legfontosabb helyet foglalja el, mert a Balkán felé vezető legkedvezőbb és legtermészetesebb útirányok Magyarország területén át vezetnek.

A nyugati és középeurópai fővárosokat a balkáni államok fővárosaival összekötő keleti express-vonatok hazánk területén át közlekedtek.

Az első világháború után a kisántánt államok közlekedési politikájának többek között sarkalatos célja volt hazánk területének minden áldozat árán való elkerülése az egymás közötti és a többi európai államok felé irányuló forgalomban, de teljes mértékben mégsem tudták vasútvonalainkat kikerülni, mert például a Jugoszlávián át vezetett Simplon-orient expresshez Berlin és Varsó felől csatlakozó vonatokat és közvetlen kocsikat Magyarország területén át kellett vezetni. Az elszakított területek egyrészének visszacsatolása folytán most még kevésbé lehetséges hazánk elkerülése.

Azok az útirányok, melyek a Balkán felé vezető közlekedésben Magyarországot megkerülik, sokkal hosszabbak és vasútüzemi szempontból kedvezőtlenebbek a hazánkon át vezető útvonalaknál.

A háborús viszonyok és a balkáni hadjárat folyamán történt vasúti hídrombolások nehézségeket okoztak ugyan a balkáni közlekedésben, de a Nyugat-Magyarország területén annakidején sűrűn kiépített vasúthálózatunk megfelelő kisegítő útirányain vasutaink teljes mértékben megfelelnek a fokozott szállítási igényeknek.

A balkáni államok és hazánk között teherszállításokra nézve a békeévek adatai adnak tiszta képet.
Ezek szerint kivitelünk a trianoni időszak önellátásra törekvő gazdaságpolitikája ellenére, a Balkán felé állandó növekedésben volt. Kifelé irányuló vasúti teherszállításaink legnagyobb része gépgyártmányok voltak, a behozatali tömegszállításainkat főleg épületfa, olaj, vasérc, dohány és gyümölcs képezték.

A most folyó háború után a gazdasági élet természetes mederben való újraéledése, esetleg új termelési ágak kialakulása nagy feladatokat rónak vasutainkra, de a szállítóberendezések erőteljes fejlesztésével kellőképpen felkészültek a várható szállítási követelmények kielégítésére, nagy mértékben hozzájárulva ezzel hazánk és a Balkán-államok közötti kapcsolatok szorosabbá fűzéséhez.

*

Az előadáson Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter elnökölt, a közönség soraiban láttuk dr. Homonnay Tivadar főpolgármestert, Tosen Dimiter bolgár követet és a bolgár követség tagjait, Bangha Imre altábornagyot, Nelky Jenő, nemeskéri Kiss Sándor ny. követeket, Samarjay Lajost, a MÁV volt elnökét és más közéleti előkelőségeket.