Megszólalnak a szirénák 2.
Amikor szombatonként megszólaltak a szirénák és egy pillantással ellenőriztük óránk pontosságát, csak kevesen gondoltak arra, miképpen is működnek ezek akkor, ha valóban komoly légi veszélyre kell hogy figyelmeztessenek. Ha valakinek ez a gondolat mégis eszébe jutott, nyilván úgy képzelte, hogy, amikor az ellenséges repülőgépek átröpülnek a tűzvonal fölött, egy ottani tábori telefonállomásról felhívják Budapestet és szépen telefonon bemondják, hogy ellenséges repülőgépek közelednek, tehát tessék riasztani, azaz a szirénákat megszólaltatni.
Egy másik elképzelés talán meg éppen az lehetett, hogy valahol a front mögött nyomnak meg egy gombot, aminek folyományaképpen aztán megszólalnak a szirénák, hogy az ellenséges repülőgépek közeledésére figyelmeztessenek. A valóság valahol középen van, de mind a két feltevéstől meglehetősen távol áll.
Magyarország tüll-térképe
Ezt a kiértékelést természetesen ismét gép végzi. A kész eredményt pedig egy hatalmas, tüllel borított térképen mutatja meg, ahol a tüllre festett Magyarország térkép alatt, a figyelőőrs helyzetének megfelelő ponton, a jelentést leadó őrsnek, úgynevezett őrsi tábláján kigyulladnak a megfelelő felírások.
Ezzel a készülékkel tehát Magyarország egész légterét állandóan ellenőrizni lehet ennek segítségével bármikor megállapítható, hogy van-e az ország légterében és ha igen, melyik ponton, ellenséges repülőgép. Ez a munka, az ellenséges repülőgép megjelenésétől számítva, öt percet vesz igénybe. Bármilyen tökéletes is azonban ez a figyelő- és riasztó-szolgálat, fel kellett készülni arra az esetre is, hogy valamilyen előre nem látható zavar részben vagy egészben üzemképtelenné teszi ezt a nagyszerű szerkezetet. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy azonkívül más riasztó-rendszer is rendelkezésre álljon.
Erre a célra legalkalmasabbnak a vasút távíróvonala mutatkozott, amely amúgy is állandóan működésben van. Veszély esetén tehát ezen a vonalon is végigszalad a riasztójel, amelyet aztán telefonon, küldönc útján vagy más módon továbbítanak az illetékes hatósághoz. Nem lenne azonban tökéletes a riasztószolgálat, ha ezeken kívül még más módok is nem állnának rendelkezésre. Ilyen például a rádió.
Az ország egész területe ugyanis a szélességi és hosszúsági köröknek megfelelő négyzetalakú területekre van felosztva. Minden ilyen négyzetnek esetenként megállapított száma van. A riasztás azáltal történik, hogy a veszélyeztetett területek számát rádión közlik. Hogy azonban az ellenség ne tudja támadó gépeinek útját követni, a területek számozását időnként felcserélik.
Külön figyelő-szolgálatok
A felsorolt figyelő-, illetőleg riasztószolgálatokon kívül azonban minden veszélyeztetett városnak vagy egyéb pontnak meg van a maga külön figyelő-szolgálata, amely a veszélyeztetett pontokból több kilométer távolságban, lehetőleg jó kilátást nyujtó magaslatokon helyezkedik el. Telefon vagy küldönc útján, esetleg mind a két módon áll összeköttetésben a riasztó-központtal. Ezt a figyelő-szolgálatot leginkább a cserkészek látják el szükség idején.
Nem elég azonban, ha a jól kiépített figyelő-szolgálatunk révén értesülünk a közelgő veszedelemről. Ezt tudatni kell a veszélyeztetett területek lakosságával is. Erre a célra szolgálnak a szirénák, amelyek 2/5-öd része a világító hálózattól teljesen függetlenül is működik. Végső esetben annyi is elegendő lenne a riasztáshoz, de ezeken felül még mindig rendelkezésre állnak a gyárak jelzőkürtjei, gőzsípjai, a templomok harangja és sok egyéb más eszköz.
Bizonyos tisztelettel nézzünk fel ezek után a fejünk fölött magasan őrködő szirénára, amely ilyen tökéletesen megszervezett rendszer látható eredményeként áll őrt fölöttünk, hogy hátborzongató üvöltözésével figyelmeztessen szükség esetén a fenyegető veszedelemre. És megnyugvással gondolhatunk arra is, hogy a magyar mérnök lángeszének és a magyar hatóságok áldozatkészségének gyümölcseként olyan tökéletes figyelő- és jelzőrendszer áll honvédségünk és az egész nemzet szolgálatában, amelyre bármikor bizalommal számíthatunk, s amely soha sem fog bennünket cserben hagyni, nem várt események elé állítani.
És az eljövendő nyugalmasabb években is gondoljunk 1 órakor, amikor a szirénák megszólalnak, szeretettel a figyelő-őrsön poszton álló magyar honvédre, aki messzelátójával az eget kémlelve vigyáz biztonságunkra.
Kempelen Géza