Az Országos Földhitelintézet igazgatósága 1943 február 5-én tartotta mérlegmegállapító ülését.
Az intézet, melynek tevékenységét a mezőgazdasági hitelellátás terén reá háruló feladatok maradéktalan ellátása mellett évről-évre mind fokozottabban veszi igénybe a földbirtokpolitika gyakorlati végrehajtása s más reá bízott közérdekű feladatok ellátása, újabb jelentős fejlődésről számol be.

Az intézet által az elmult év folyamán folyósított kölcsönökből 10 millió középlejáratú beruházási kölcsönre és ugyancsak hosszabb lejáratra nyújtott parcellázási kölcsönre, 9.5 millió pedig rövidlejáratú váltókölcsönre esik. Ezeken kívül a gabonavásárlás és közellátás feladatának közérdekű lebonyolítására, valamint a földbirtokpolitika végrehajtása során felmerült hiteligények kielégítésére is jelentős összegeket folyósított az intézet.

A visszacsatolt országrészek gazdáinak hiteligényeit a már korábban létesített kolozsvári és ujvidéki fiókjai útján látta el.

Az intézet földbirtokpolitikai tevékenysége során az 1942. évben eladott, túlnyomó részben ingatlaneldarabolás útján összesen 18.000 kat. holdat 5088 családnak. Ebből 7296 kat. holdat tesz a földbirtokpolitikai törvények alapján állami megbízásból eladott és felparcellázott ingatlanok területe, 7794 kat. hold pedig az általa ezen célra megvásárolt ingatlanokra és ügyfelei megbízásából lebonyolított ingatlaneldarabolásokra esik. Kiosztott ezen felül1733 házhelyet.

Kishaszonbérletek alakítására irányuló tevékenysége körében állami megbízásból kishaszonbérletbe adott összesen 21.573 kat. holdat 4754 családnak, mely területből 17.018 kat. holdat tesznek az 1939:IV. t.-c. alapján átvett zsidóbirtokokból alakított kishaszonbérletek.

Az intézet megbízást nyert a m. kir. földmívelésügyi minisztériumtól az 1942:XV. T.-c. alapján átengedésre kötelezett zsidó mezőgazdasági ingatlanok átmeneti hasznosítására. Az átengedésre kötelezett zsidóingatlanokból átveendő mintegy 300.000 holdból október elejétől az év végéig átvett mintegy 80.000 holdat, melyet részben sajátkezelésben, részben pedig haszonbérbeadással hasznosított.

A felszabadult keleti és erdélyi országrészeken ingatlanok vásárlásával és parcellázásával folytatta földbirtokpolitikai tevékenységét.

Átvette a kormány rendelkezése folytán a belgrádi Privilegovana Agrarna Banca magyarországi vagyonának kezelését és ezzel kapcsolatban a magyar uralom alá visszakerült ingatlanokon kihelyezett kölcsönök kamat- és tőkefizetésének inkasszóját megkezdte.

A mérleg adatai szerint az intézet kereken 438 millió pengő saját és idegen tőkét kezelt, a mult évi 366 millió pengővel szemben.
A hosszúlejáratú kölcsöntartozások összege 100 millió pengő, melyből a záloglevélkibocsátás alapjául szolgáló kölcsönökre 93.5 millió esik, amivel szemben a forgalomban lévő záloglevelek összege 84 millió pengő; a középlejáratú kölcsönök összege 10.5 millió pengő, a rövidlejáratú kölcsönök állománya 59.5 millió, a váltótárca 74 millió, állami pénztár- és kincstárjegyek, valamint államadóssági kötvények tétele 49 millió, a bizományban kezelt ingatlanok és kölcsönök összege pedig 89 millió pengő (a tavalyi 70 millióval szemben). A takarékkönyvön és folyószámlán elhelyezett összegek 167.5 millió pengőt tesznek ki, amely az előző évivel szemben 35 millió pengő emelkedést mutat.

Az üzleteredményszámla – dacára, hogy a reá háruló újabb feladatok elvégzésére nagyobb dologi, személyi és szociális megterhelést jelentettek – kerekítve 808.000 pengő tiszta nyereséget mutat a mult évi 701.000 P-vel szemben. Ennek felhasználására az igazgatóság a közgyűlésnek azt a javaslatot teszi, hogy az intézet az üzletrészek után, mint az előző évben, 1.5% osztalékot fizessen, 60.000 pengőt pedig mezőgazdasági szociális célokra fordítson, míg 494.000 pengőt a tartalékalaphoz csatoljon.