Biztosítják a gyárak munkamenetét, megakadályozzák a zugforgalmat
Magyarország kendertermelése fedezi az ország belső szükségletét és kivitelre is jut belőle, még gyenge termés idején is.
A Délvidék hazatérésével fokozódott kendertermelésünk. 1942-ben több mint 5000 vagon volt a termés, kb. 130 millió pengő értékben. A kendergazdálkodás megszervezése mégis szükséges, mert a háborús szükségletek növekedése következtében sok egyéb célra is felhasználják a kendert. Igy pl. a juta, a sisal-kender pótlására, újfajta textiláruk készítésére, szőnyegkészítésre is. A háború idején pedig akkor is elburjánzik a zugforgalom, ha bőségesen van áru, mert lelkiismeretlen üzérek mindig akadnak.
Szakkörökben úgy tudják, hogy a kormány rövidesen megvalósítja a kendertermelés megszervezését.
Valószínű, hogy nem külön kenderközpont intézi majd az irányítást, hanem egy kiküldendő miniszterközi bizottság, amelynek a működése bizonyos mértékig hasonlít majd a régi, világháborús kenderközpont tevékenységéhez. A kenderközpont 1915-18. években állt fent, zárolta a kendert, meghatározott áron átvette a termelőtől és készpénzért szétosztotta a gyárak között. Ezzel megakadályozták a zugforgalmat, lehetővé tették az árszabályozást és biztosították a gyár tervszerű munkamenetét. A magyar kenderközpont annakidején együtt működött a számos fonóüzemmel rendelkező Ausztriával.
A most életrehívandó központi szerv feladatává teszik az árunak a gyárak részére való kiutalását, de az átvételt a gyárak közvetlenül eszközlik a termelőtől. A gyárak késznek mutatkoznak arra is, hogy a bevált régi módszer szerint az igényelt kender árát 1-2 héttel előre megfizessék a létesítendő új szervnek és onnan kapják a nyersanyagot is, mert ez egyenlő fizetési feltételeket biztosítana számukra.
Hír szerint Jancsár József dr. közellátási főtanácsost bízzák meg az új intézmény elnöki teendőinek ellátásával, a vezetést pedig dr. Bartucz József cégvezető, az egyik nagy textilgyár főtisztviselője látná el. Bartucz tudvalevően ismert, tapasztalt kenderszakember. A régi kenderközpont vezetői nagyrészt ma is élnek és így tapasztalataikkal, tanácsaikkal támogathatják a közellátás fontos, új intézményét.