Az óceánok félelmetes vadászai

TENGERALATTJÁRÓ-HARC

Már az 1914-18-as világháborúban is jelentős harceszköznek bizonyult a tenger mélységéből meglepetésszerűen felbukkanó, halálos lövéseit leadó, aztán villámgyorsan eltűnő és újra másutt felbukkanó tengeralattjáró, a búvárhajó! Az azóta ellelt időkben egyre tökéletesedett a tengeralattjáró technikai berendezése és a harcban való alkalmazási lehetősége is.

A most folyó hatalmas küzdelem jelentős része folyik a tengereken. Az északi tengerektől az Indiai vizekig hol itt, hol ott ad hírt a hadijelentés tengeri küzdelmekről, szinte naponta olvashatjuk, hogy „tengeralattjáróink ennyi meg ennyi tonnát süllyesztettek el....”

A szárazföldi hadműveletekre is jelentős kihatása van a tengeri harcicselekményeknek, az itt elért eredmény is igen fontos! Az ember, a gép harcát gazdaságilag is elő kell készíteni, gazdaságilag is meg kell nyerni! Az ehhez szükséges nyersanyagokat a gyarmatokról vagy idegen országokból kell beszerezni. Ezek tömeges szállítása tengeri úton történik. Ennek megakadályozására szolgál a „blokád”, azaz a szállítások megakadályozása. Ezt végzik a tengereken a tengeralattjárók!

1770 körül egy amerikai tiszt, Bushnell, készítette az első tengeralattjárót; ez egyszemélyes volt és vezetője a hajó belsejéből kéziforgatású - lapáttal hajtotta. Fulton, a gőzhajó „atyja” is készített Napoleonnak tengeralattjárót, de mind a császár, mind később Anglia is, elutasították. Lau boeuf francia konstruktőr tengeralattjárója 1897-ben - már elektro- és olajmotor-hajtású: ez az első — mai értelemben vett tengeralattjáró!

A mai tengeralattjáró

25-35 méter hosszú, keskeny, szivaralakú hajó a tengeralattjáró. Tengerzöld színű, fürge harceszközök ezek, ha a víz hullámzik, majdnem észrevehetetlenek; ha meg alámerülnek, a vízfelületről sem láthatók. Nagy ellenségük a repülőgép, ezek feltűnik a tengeralattjáró árnyéka: ilyenkor kezdődik az élet-halálküzdelem! Ha a repülő bombája eltalálja a tengeralattjárót legalább annyira, hogy nem tud a víz színére jutni: kínos, fulladásos halál vár az „acélkoporsó” foglyaira, mert a tenger mélyéből igen körülményes a menekülés. Mire a segítség megérkezik, rendszerint már nem akad tennivalója....

A tengeralattjáró - még mérnökszemmel nézve is - igen bonyolult szerkezetű berendezés. A rengeteg elekromos berendezés, a precíz műszerek egész légiója van ebben az úszóerődben, amelynek működtetését 20-30 válogatott férfiúból álló legénység végzi. Hatalmas tartályokban két-három hétre való nyersolajmennyiséget visz magával a tengeralattjáró; ez hajtja a nyersolaj-motorokat, amelyekkel a víz fölött halad a tengeralattjáró.

Valósággal vadászik, cserkészik a tengerek használatosabb útvonalai közelében, hogy aztán kitartó várakozása eredményeképpen egyetlen lövéssel is megsemmisítsen többezer tonnás hajókat! Ha meggondoljuk, hogy egy tehergépkocsi 3-5 tonna teherbírású, fogalmat alkothatunk magunknak a tengeralattjáró-harc eredményeiről!

„Ellenséges hajó a látóhatáron!”

- hangzik a figyelő kiáltása, és a tengeralattjáró nyomban megkezdi vízalámerülését. Hogyan? A tengeralattjáró testében tartályok, „cellák” vannak, alul-felül ajtóval. Ha ezeket az ajtókat kinyitják: alulról betódul a víz, felül eltávozik a levegő. A tengeralattjáró nehezebb lesz, mint a víz: pillanatok alatt alámerül...

Csak a tengeralattjáró szeme: a periszkóp marad kint. A periszkóp tükrös távcső, alig vastagabb, mint egy férfikar. Behúzható, kinyomható és körbe is lehet forgatni, függőlegesen felfelé is lehet figyelni, a levegőbe. A tengeralattjáró parancsnoka a periszkóppal figyel, ennek segítségével veszi célba az ellenséges hajót. A leküzdés torpedóval történik.

Háromszáz kiló robbanóanyag van egy-egy torpedóban; telitalálat esetében elég akármilyen nagy hajónak! A tengeralattjáró a víz alatt maradva: beáll abba az irányba, amerről a hajót a legkedvezőbben megcélozhatja. Sűrített levegővel lövik ki aztán a torpedót, amely mintegy 90 kilométeres óránkénti sebességgel száguld a víz alatt és ha a hajót eléri, robban! Kisegítő fegyverként van a tengeralattjárón ágyú és a légvédelemre géppuska is. Ezeket természetesen csak a víz színe fölött használja.

Milyen mélységbe süllyedhet a tengeralattjáró?

Pillanatig sem szabad arra gondolnunk, hogy a tengeralattjáró tetszésszerinti mélységbe merülhet alá! Rendkívül nagy a víz nyomása. Amikor a tengeralattjáró 30 méter mélyen van a víz alatt, minden egyes négyzetméternyi felületére körülbelül 30,000 kilogrammos víznyomás súlyosodik. Mélyebbre menve, ez még fokozódik is! Körülbelül 100 méter az a határ, amelyen alul a legkorszerűbb tengeralattjárók sem süllyedhetnek le.

Körülbelül 11 méteren alul süllyedve, a periszkóp már nem használható, helyébe a „fülelő-készülék” lép! Ennek az elektromos szerkezetnek segítségével minden vízalatti gépzörej egy kilométerről meghallható: így kellő időben kitérhet előle a tengeralattjáró. A víz alatt már elektromos áram hajtja a tengeralattjárót, az áramot pedig akkumulátorokból nyerik.

Természetesen nem lehet a végtelenségig a tenger alatt maradni, mert az akkumulátoruk kimerülnek. Ezért újból a felszínre kell emelkedni és az akkumulátorokat feltölteni. Ha a vízalatti menet teljes sebességgel történik, az akkumulátorok bizony órák alatt kimerülnek! A felemelkedés úgy történik, hogy a tartályokból a vizet magas levegőnyomással kipréselik, a hajótest ismét könnyebb lesz: felemelkedik!

A víz alatt oxigénpalackokból frissítik a levegőt, az elhasznált levegőt káli-patronokkal kötik le. De ezek száma is véges! A tengeralattjárók a hajók megtámadásán kívül aknákat raknak, megfigyelik és felderítik az ellenséges kikötőket, a tengeri harcokban együtt küzdenek a flottával. Veszélyes feladataikat haláltmegvető bátorsággal, önfeláldozással és rengeteg nélkülözéssel hajtják végre. Űzi és vadássza őket minden ellenséges repülőgép, aknazár és hadihajó.

Vannak a tengeralattjárón mentőszerkezetek, de a megsérült tengeralattjárótestből a legritkább a menekülés. Csak a szűkszavú hadijelentés emlékezik meg a hősökről, akik kifutottak a nyílt tengerre és többé nem tértek vissza... A szárazföld és a levegő hősein kívül megvannak a tengereknek is a maguk rettenthetetlen bátorságú harcosai.Tiszteletet érdemlő hősök ők!

T. I.