November közepén megkezdte előadásait a Keleti Kereskedelmi Főiskola.
A főiskola gazdasági irányának éppen megfelel a város földrajzi fekvése és gazdasági strukturája. Az intézet célja olyan szakképzett magyar kereskedőnemzedék nevelése, amely a Keletre irányuló kereskedelemben is megállja a helyét. A főiskola két évfolyamú. Felügyeletét a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolja. Rendes hallgatóul oly fiúk és leányok vehetők fel, akik valamely középiskolában érettségi bizonyítványt, vagy a középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű egyéb iskolai végbizonyítványt szereztek.

Kötelező tárgyak a következők: közgazdaságtan a gazdaságtörténettel, üzemgazdaságtan és kereskedelmi technikai gyakorlatok (számvitel, levelezés), magánjog, kereskedelmi és váltójog, gazdaságföldrajz, különös tekintettel a Balkánra és a Közel-Keletre, kereskedelmi számtan gyakorlatokkal, közlekedéstan és politika, közgazdasági és külkereskedelmi politika, pénzügytan és pénzügyi jog (piackutatás és mérlegtan), nemzetközi fizető forgalom. Ezenkívül mindenki köteles hallgatni egy nyugateurópai és egy keleti nyelvet és ezek kapcsán kereskedelmi levelezési gyakorlatokat.

A záróvizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll.
Sikeres vizsga után a hallgató Kereskedelemtudományi Bizonyítványt kap. Míg az egyetemen a tandíj- és mellékdíj félévenként 232 pengő, addig az újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskolán a tandíj félévenként mindössze 60 pengő és 10 pengő beiratkozási díj. A nehéz körülmények között élő hallgatók, ha tanulmányi előmenetelük megfelelő, tandíjkedvezményben részesülnek.

A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a főiskolával kapcsolatban Kőrösi Csoma Sándor-diákotthont állított fel, amelyben egyelőre 40, de később 80 hallgató kaphat lakást, fűtést, világítást és a menzán teljes ellátást havi 75-80 pengőért. Szegénysorsú, jó előmenetelű hallgatók kedvezményben részesülhetnek. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség fiú- és leányinternátusa is sok diáknak nyújt otthont.

A Főiskolát a díszes Közigazgatási Palotában helyezték el, amelynek átalakítási és felszerelési munkálataira a pénzügyminisztérium többszázezer pengőt bocsátott rendelkezésre.

Magánosok is támogatják a főiskolát.
Volt olyan cég, amely 12.000 pengős alapítványt tett 3 hallgató teljes ellátására és tanulmányuk befejezése után külföldi tanulmányút céljaira. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tanácsa évi 1000-1000 pengős alapítványt tett. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara is felajánlott tanulmányi segélyt. A gazdasági élet több vezető személyisége, különböző vállalatok, kamarák és cégek tárgyalnak az újvidéki főiskolának biztosítandó alapítványokról és segélyekről.

A Kormányzó Úr a Főiskola igazgatójává dr. Urbányi János kereskedelmi középiskolai igazgatót nevezte ki, a jogi tanszékre dr. Julore Jenő törvényszéki biró, a gazdaságföldrajzi tanszékre dr. Kádár László egyetemi magántanár, az áruismereti tanszékre dr. Király Sándor tanár, a közgazdasági tanszékre dr. Tahy István IPOK titkár, a nyelvi tanszékre pedig dr. Berczik Árpád tanár nyert kinevezést. A főiskolai titkára dr. Kristóf Árpád lett.