Schalta Alajos hites könyvvizsgáló érdekes kimutatást készített arról, hogy újabban a magánvállalatokat milyen mértékü bürokratikus feladatok terhelik. Egy textilvállalat adatszolgáltatási kötelezettségét állította össze. Összesen 307 esetben kell egy év alatt kimutatást beküldeni a hatóságoknak, viszont a kimutatások száma meghaladja ezt, mert sok esetben nem egy, hanem több kimutatást kell készíteni, pl. a raktáron lévő árucikkekről tizenhetet. Az irodaüzemek túlterhelése veszélyes, mert az irodaüzem a vállalat szellemi erőtelepe. Schalta Alajos megállapítja, hogy az irodaüzemek a háború következtében a vállalat minden más üzeménél többet szenvednek.

A gyáripar mintegy öt év alatt 56.000 új tisztviselőt vett fel, akiknek az évi illetményterhe 150 millió pengő. Nem túlzás, hogy ebből legalább 75 millió pengő a különféle hatóságok, hivatalok részére készítendő statisztikák, jelentések stb. következtében merül fel. A vállalatok tehát ezen a címen még a társulati adónál is nagyobb terhet viselnek. Németországban már 1939-ben tettek intézkedést a statisztikai adatkérés káosza ellen. A háború azonban Németországban is elindította a „Papier-Krieg” folyamatát, noha leküzdésére mindent elkövetnek.

Schalta azt javasolja, hogy az egész adatszolgáltatást utalják a Statisztikai Hivatal keretébe és így a központosított adatszolgáltatás révén takarítsanak meg rengeteg munkát és kiadást. Schalta szerint az OTI-bejelentések terén át kellene térni a heti bérelszámolásról a havi bérelszámolásra. Igy 40 bérlista elkészítését lehetne megtakarítani, ami legalább évi 5 millió pengőt jelentene.

Négy év alatt kereken 30%-kal emelkedett a magántisztviselők létszáma.
1937-ben 186.000, 1941-ben 243.000 magántisztviselőt írtak össze az iparban. Ha egy tisztviselő részére 15 négyzetméter területet számítunk, akkor az 56.000 új ember számára 300 nagyobb bérházat kellett volna építeni. A helyiség kérdés tehát válságos pontra érkezett. A tisztviselői utánpótlással is baj van, mert Magyarországon évente kb. 3000-en szerzik meg a kereskedelmi végzettséget. Négy év alatt összesen 12.000-en végeztek ilyen iskolát, munkába kellett állítani 56.000-t, 44.000nek tehát nem volt képzettsége. Javasolja az iparvállalati tisztviselői szakoktatás megszervezését.