|
Anonymus szobra
A király által ajándékozott tiz szobor közűl az ötödiket most állították föl Budapesten a Városligetben, az 1896-iki kiállításból ismeretes történelmi csarnokkal szemközt, melyet most újra építettek gazdasági múzeumnak. A szobor a legrégibb magyar történetíró emlékének van szánva, a ki latin nyelven irta meg a honfoglalás és az utána következő idők történetét s mivel nevét, kilétét nem tudni, Anonymus néven említik.
Az újabb időkbeli történelmi kutatások III-ik vagy IV-ik Béla király jegyzőjét sejtik benne, Ligeti Miklósnak, ki a szobrot készítette, homályos bizonytalanságban kellett kutatni, hogy alakot adhasson a plaszitaki emléknek. A művész elfogadta azt a föltevést, hogy a "Gesta Hungarorum" irója, mint ama kor irástudója, szerzetes lehetett.
Szerzetesi alaknak ábrázolta, a mint egy kőpadon ül, a pad felső párkányára kiterjesztve nyugtatott karokkal. Jobbjában az irónád, balját a pergament íven tartja, mely a kőpadon aláomlik. Az elmélyedés, a gondolkozás kifejezését mutatja az alak, szép szobrászati formában. Egy ismeretlen arczához azonban a művész nem találhatott vonásokat s a misztikus homályt, mely a Névtelent körűl vesi, profanizálni nem akarta.
Ezt a homály borította az arczra, melynek a felhúzott szerzetesi csuklya miatt csak alsó része, az álla látszik. Ha világít a nap, az előre húzott csuklya alatt ott van az árnyék, mely az egész arczot elfedi és csak a kifejezőn stilizált alak látszik, a csuha művészin rendezett ránczai közt. A felfogás a szobor művészi becsét nem kis mértékben emeli. Az új múzeum udvarának fái vezsik körűl a szobrot megfelelő összhangban.
A kőpad alsó lépcsőjére latinul – a "Gesta Romanorum" nyelvén – vésték be a magyarázó feliratot: "Anonymus – Gloriossimi Belae regis notarius". (A legdicsőségesebb Béla király jegyzője.) |