Magyarországon az első konzervgyárat 1883-ban Weiss Manfréd alapította.
Utána hamarosan megalakulnak a konzervgyárak. 1917 jelzi a Magyar Konzervgyárosok Országos Szövetségének a megalakulását. A háború természetesen még inkább fellendítette az élelmiszeripart. 1928-ban alakult a konzervkartel, ez azonban 1934-ben megszűnt. Jelenleg a Konzervgyárosok Országos szövetsége tekinthető a konzervipar érdekképviseleti szervének. Ennek működéséről munkatársunk a következő tájékoztatást kapta:

– A háború következtében a konzervipar kiviteli lehetőségei természetesen földrajzi értelemben megszűkültek, azonban volumenben egyáltalán nem következett be ez a megszűkülés, ugyanis ezt pótolta a baráti államokba való kivitel. A Konzervgyárosok Szövetsége, mint érdekképviseleti szerv, a legkülönbözőbb módokon segíti tagjait. Most éppen az új forgalmiadótörvényt tanulmányozzák, hogy az egész szakma egységesen alkalmazza. Ezenkívül közös problémákat old meg a Szövetség, mint például cukorbeszerzés, lemezbeszerzés.

Ez utóbbinak a biztosítása nagy nehézségekbe ütközik.
A németeknek van ugyan egy lakkozott fekete bádogdoboza, de azt kizárólag a húskonzervek csomagolására lehet felhasználni. Garanciát a német gyárak is csak néhány hónapra vállalnak érte. Ez nem olyan állóképes, mint az ónozott fehér lemez, amely a konzervgyártásnak egyedül ideális és bevált csomagolási eszköze marad. Részben bevált az üveg is, de ez nem mindig praktikus, mert egyrészt szállítása nehézségekbe ütközik törékenysége miatt, másrészt nagyon drága. Az elhasznált dobozokat csak regenerálás után lehet újra felhasználni, úgyhogy leszedik az ónt, azonban így nem sok anyagot nyernek.

Ami a friss gyümölcs- és konzerviparban feldolgozott gyümölcsárak közötti különbséget illeti, ma a piacokon alig van különbség – természetesen figyelembe kell venni a feldolgozás költségeit. Új cikkek gyártása a mai viszonyok között nem jöhet szóba. Ellenkezőleg, a közellátás érdeke és a háborús idők érdeke is, hogy racionalizálják a meglévő gyártmányfajtákat és kevesebb típust gyártsanak, mint azelőtt. A sokféle konzervcikk gyártása a békeidők jellemvonása. Most típuskonzerveket igyekszik gyártani a konzervipar. Ez a közellátási hatóságok intencióinak is teljes mértékben megfelel.

A Konzervgyárosok Szövetségében 31 vállalat van, ezek főleg a nagyobb vállalatok.
A konzerviparban a Szövetség tagjai kb. 70-80%-os tőkerészesedést képviselnek. Hogy a háborús időkben megszaporodtak a konzervgyárak, ennek természetesen a közellátási nehézségekben rejlik elsősorban az oka, nem pedig abban, mintha a háborúelőtti konzervipar nem látta volna el a békeszükségleteket. Ma azonban a szükségletek megnövekedtek és ezért van szükség a háborús termelés ellátására új konzervgyárakra.