Hát elmúlt ez az év is, a 2009-es. A virtuális időnkben 14 évet haladtunk előre, 1921-től 1934-ig.
Sötét, rossz idők ezek. A korszak Trianonnal kezdődik, a trauma máig feldolgozatlan és kibeszéletlen, és a 20-as, 30-as években valamilyen módon minden nap történetei mögött ott komorlik, mint valami baljóslatú obeliszk.
A széthullott Osztrák Magyar Monarchia azonban nemcsak Trianont hozta magával, volt még egy meglepetése a világ számára: egy fiú, aki a Monarchia-béli Braunau am Inn nevű városkában született, és 1921 április 20-án töltötte be 32. életévét. Adolf Hitlernek hívták.
Az egyik legérdekesebb jelenség az ő felbukkanása a korabeli sajtóban. Hogyan látták a kortársak, a mindennapi élet lüktetésében a személyiségét, hatalomszerzési kísérletét (sörpuccs) és a hatalomba emelkedését.
De baljós napok közelednek Amerikában és az egész világon is. 1929. október 24-én addig nem tapasztalt mértékű árfolyamzuhanás következett be a New York-i tőzsdén: a `fekete csütörtökön` csaknem 13 millió részvényt adtak el. A feltartóztathatatlan folyamat október 29-én, a `fekete kedden` tetőzött. A hat nap összesített vesztesége 50 milliárd dollárra rúgott. Beköszöntött a nagy gazdasági világválság.
Már-már minden veszni látszik, de akkor jön valaki, egy angol, az egyik legtüneményesebb, aki valaha is élt: Charlie Chaplin. Londonban született 1889. április 16-án, négy nappal Hitler előtt.
Az egyik egy ezeréves birodalomról álmodozott, és 12 évi tébolyult ámokfutás után halottak millióit és a felperzselt világot hagyta maga után. Neve mindig egyet fog jelenteni a legsötétebb emberi gonoszsággal, és – egy mindig létező fertőzött kisebbségtől eltekintve – undort és megvetést vált ki az emberekből. Helmut Kohl mondta egyszer, hogy Németországnak 1000 évre lesz szüksége, hogy lemossa magáról a hitleri gyalázatot.
A másik: születése után rögtön árvaházba került, és nem lett volna helye Hitler világában, hiszen az anyai nagyanyja roma volt. 5 évesen már színpadon játszott, élete során elért minden elérhetőt: kapott Oscar-díjat és Nobel-békedíjat, de ezek semmiségek ahhoz képest, amit valóban megkapott: a világ szeretetét. Azért, mert megformálta az Embert és megformálta a Reményt!
Mindig a kisemberek, a szegények világával volt elfoglalva, azt ábrázolta filmjeiben.
De egyszer ábrázolt valaki mást is: magát a Vezért. Aki látta és végignevette-szörnyülködte A Diktátort, az pontosan érti, miért került rá Chaplin Hitler halállistájára.
A filmmel végzetes csapást mért a náci vezérre, s bár az ámokfutást és borzalmas eseményeket megakadályozni nem tudta, a világ Hitleren nevetett, a kis zsidó borbély szavai pedig a szabadság himnuszává váltak.
1931-ben, amikor Chaplin Berlinbe látogatott, a róla megjelent karikatúrákban szerepet kapott a csavargó figurájának Hitlerrel való hasonlósága. Chaplin bosszankodott is miatta. "A kurafi lemásolta a figurám bajuszát!" - mondta. Talán ennek a kis intermezzónak is szerepe volt a Diktátor születésében. (sulinet)
Hogy mik nem múlnak egy bajuszon.
Szabó Zoltán