Magyarország alapvető problémája a többtermelés, amelynek az előfeltételei szakemberek megítélése szerint messzemenően rendelkezésre állanak az országnak. Egyik legnagyobb előny, hogy az Alföldön már júliusban, augusztusban minden beérik és így a magyar Alföld kiválóan alkalmas arra, hogy az északi államok vetőmagszükségletüket nálunk termeljék. Számos növényföldrajzi adottságunk biztosítja gyümölcsünk, paradicsomunk zamatát, búzánk acélosságát. Sok terményünk jobb, mint a spanyol vagy olasz tájaké.
Dr. Tuzson János, aki magyar viszonylatban egyike a kérdés legalaposabb ismerőinek, Bethlen István gróf miniszterelnöksége idején a kormány felkérésére foglalkozott az öntözési problémákkal és az okszerű többtermelés előfeltételeivel. Tuzson János szerint az öntözés nagy vonalon való megvalósítása 25 millió q búzaérték megmentését jelentené.
– Az Alföldről nem szabad elvezetni a vizet, – mondotta Tuzson professzor egy előadásában – csak szabályozni és tartalékolni kell. Kellő talajjavítás, művelés és istállózás mellett, az okszerűtlen legeltetés megszüntetésével Európa legértékesebb mezőgazdasági területévé lehetne alakítani az Alföldet.
Tuzson hét katasztrális holdra becsüli a földterületet, amelyből egy család megélhet.
2.1 millió katasztrális hold áll Magyarországon ennél kisebb birtokokon, ami igen hátrányos a többtermelés szempontjából. Szerinte 40 katasztrális holdnál kisebb földekre nem szabad aprózni a birtokokat. Ezt a határt ajánlotta Tuzson az Alföld mintegy 400.000 holdat kitevő parlagon heverő területének 10.000 gazdacsaláddal való betelepítésére. Hollandiában a Zulder-tó víztelenített területén 40-60 holdas parcellánál kisebbet nem is engedélyeztek, pedig ott egy holdas virághagyma kertészetből is meg lehet élni. Németországban eleinte 25 holdas „Erbhöfe”-t alakítottak, de ma már csak 45 holdasat engedélyeznek, a többit próbálják kiegészíteni. Olaszország is 40-80 katasztrális holdat vélte minimálisan adható területnek.
Tuzson János a már bevált termékek (tokaji szőlő, hevesmegyei dinnye, makói hagyma stb.) termelésének a fokozását tartaná kívánatosnak.
Szerinte Hevesmegye délnyugati részében egymillió almafát lehetne elhelyezni, anélkül, hogy a jelenlegi szántott-vetett területet lényegesen apasztani kellene. Ha egy fa után csak évi 30 kg. almát számítunk, ez mindössze 20 fillérrel számítva kilóját évi 6 millió pengőt jelentene a lakosságnak. Pásztón létesült is egy vadonc-iskola, amely csemetéket kíván terjeszteni, a vezető azonban autószerencsétlenség áldozata lett és a csemetekertet ma a gyom veri fel.