Pató Pálék pipafüstös letargiába süllyedt közömbösségét is felráznák az adatok, amelyeket Oltay Károly műegyetemi tanár tett közzé a tagosítás mai állapotáról és új rendezéséről. Mint elrettentő példát említi a baranyai birtokost, akinek 7 hold földje 92 tagban van. Milyen terméseredményt lehet várni az ilyen szétszaggatott birtoktól?

Az ilyen állapotok megszüntetésére szolgál a tagosítás intézménye.
Ez azonban nálunk nem felel meg a hivatásának, mert átlagosan 92 hónapig tart, míg egy tagosítási eljárás befejeződik. Ez az oka, hogy nálunk évente csak hét községet tagosítanak átlagosan, jóllehet a trianoni Magyarországon 1860 olyan község van, amelynek határát sürgősen tagosítani kellene.

A mostani ütemben ezek tagosítása három évszázad mulva készülne el.
Az eljárást a tagosítási kérvényre választ adó gazdasági szakbizottság döntése húzza el ennyire. A 92 hónapból 56 hónap megy arra, hogy a törvényszékhez beadott és a földművelésügyi minisztériumhoz továbbított kérvényre megérkezzék a döntés. Amíg a tulajdonképpeni tagosítás elvégzése az egész idő 31%-át teszi ki, addig a közigazgatási eljárás 69 százalékot emészt fel. Persze ez a 92 hónap átlag csak, mert voltak községek, ahol a tagosítás 120 hónapig, azaz 10 évig tartott. De a tulajdonképpeni tagosításban is az alakiságok elintézése majdnem annyi időt vesz igénybe, mint a tagosítás érdemi része.

Oltay szerint a tagosítás korszerűsítésére fel kellene állítani az Országos Tagosító Hivatalt, amely a most három minisztériumba utalt kérdést egyedül intézné, s mint központi szerv gyorsabban végezhetné el a közigazgatási eljárást. Ha sürgősen elvégeznék a tagosítást, az 1860 község 2,100.000 holdjának csak szerényen számított 25%-os jövedelem fokozásával 500.000 katasztrális hold jövedelmét menthetnénk meg.

Gondolkodásra késztetnek ezek a számok különösen ma, amikor a fővárosi parkokat is felássák, hogy nagyobb terméseredményre tegyünk szert, de ugyanakkor 500.000 holdnyi többtermelést engedünk kicsúszni a kezünkből.