Mi a titka a gazdaságos fogyasztásnak?

A közvélemény örömmel értesült arról, hogy augusztus 14-24. között megtartják a Budapesti Árumintavásárt.
Helyesen járt el a kormányzat, amikor az időpontot Szent István hetére tette, mert így a fővárosba érkező vidéki magyarság nemcsak nagy nemzeti ünnepünk hagyományos díszét szemlélheti meg, hanem egyben megismeri a magyar ipar jelenlegi erőviszonyait is. Mivel a Vásárt a takarékosság és a hadigazdálkodás jegyében rendezik meg, hasznos oktatást kap a szemlélődő közönség a takarékossági eljárásokról és arról, hogy a gazdasági élet folytonossága miképpen biztosítható a pót- és műanyagok felhasználásával a háborús nehézségek közepette is.

A Budapesti Árumintavásár jellege is megváltozik ehhez képest ebben az évben.
Eddig tavasszal mutatta be a tavaszi és nyári szükségletek gazdag skáláját. Idén a nyár végén kerül megrendezésre, tehát az őszi és a téli cikkeket kell bemutatnia. Új szerepet kapnak a vásáron a rádió, a téli textilanyag, a kályhák, a takarékos tüzelés, a különböző fűtőanyagok, a lakásberendezések, a lakások szigetelése, konzerválási eljárások, szőrmék, de természetesen szóhoz jut azoknak a cikkeknek a gazdag sora is, amelyek a vidéki lakosság és a gazdaközönség számára már ősszel szükségesek. Nemcsak mezőgazdasági gépekre gondol a rendezőség, hanem számos olyan különleges ismeret népszerűsítésére is, amelyekre a kormány a mai viszonyok között súlyt vet.

A szezonhoz kötött ilyen irányvonalakon túlmenően érvényesül a Vásárban egy, az évszakoktól független, a háborús gazdálkodással párhuzamos tendencia is, aminek a lényege: megmutatni a módozatokat, amelyek mellett a legkisebb áldozattal, a legkevesebb anyagelhasználással, a legnagyobb értékű eredményeket tudjuk elérni az iparban, gazdaságban, háztartásban, az egyéni szükségletek kielégítésénél, vagyis a fogyasztási önellátás terén is.

Összefoglalóan, felfokozott átütőerővel érleli ki és mutatja be a Vásár a dicséretreméltó akciókat, amelyeket a közelmultban hívtak életre. A cserkészek, leventék gyűjtőmozgalma, a pécsi „Ne dobj el semmit” elnevezésű kiállítás és hasonló kezdeményezések tartoznak ebbe a körbe.

Gazdasági körökben nagy várakozással tekintenek a Vásár ilyen korszerű és időszerű megrendezése elé.
Bizonyosra veszik, hogy a Magyar Királyi Államvasutak, a székesfőváros hatalmas közüzemei, az európai tekintélyű magyar Posta és a többi nagy közüzem felhasználják a Budapesti Árumintavásár nyilvánosságát arra, hogy a közönséghez szóljanak; ez alkalommal azonban nem azért, hogy a saját forgalmukat növeljék, hiszen erre igazán nincs szükség, hanem inkább olyan értelemben, hogy a fogyasztói önzés korlátozódjék, a többiekre is gondoljon mindenki, amikor ezeknek a fontos közüzemeknek a szolgáltatását igénybe veszi.

Elismerés illeti a kormányt azért, hogy a régi, bevezetett intézményt beállította a köz szolgálatába.
Reméljük, hogy nemcsak a magyar közvélemény, hanem gazdasági életünk valamennyi ága is örömmel kapcsolódik be a Budapesti Árumintavásár tájékoztató, nemzetnevelő munkájába.