A német hadijelentések szerint az északi hadsereg élcsapatai szombaton már száz kilométerre harcoltak Leningrádtól, a szovjet második legnagyobb városától, amelyet mi inkább Petrográd, Szentpétervár néven ismerünk.

Szentpétervárt 1703-ban alapította Nagy Péter cár hideg, erdős, mocsaras, mezőgazdasági termelésre alkalmatlan vidéken, a Finn-öböl keleti sarkánál, a Néva deltájánál. Alig 250 éves fennállása dacára Szentpétervár Párizs mellett talán Európa legvéresebb, legváltozatosabb multu metropolisa. Már 1741-ben a trónforradalom színhelye 1772-ben a téli palotájában írják alá a titkos szerződést Lengyelország első feldarabolásáról, 21 évvel később ugyancsak itt köt szövetséget Ausztira, Anglia és Oroszország a franica forradalom ellen. És még ez évben harmadszor osztják fel Lengyelországot.

1799-ben itt születik Puskin Sándor, a leghíresebb orosz költő s 1801-ben a Téli palotában gyilkolják le Pál cárt. 1805-ben alakul meg Szenpéterváron a harmadik koalició Anglia és Oroszország között, amelyet tíz év mulva titkos szövetség aláírása követ Orosz és Svédország közt Franciaország ellen.

1825-ben katonai lázadás tör ki a trónralépő I Miklós cár detronizálására. Az első világháboruig nem kevesebb, mint 22 zendülés, szörnyű bombamerénylet, tömeges kivégzés, utcai közelharc tanui a Péter Pál-erőd, a fejedelmi palotasorok a cárok bőkezűségéből épült egyetemek, muzeumok, képtárak, akadémiák, paloták.

1917-ben két millió lakosa volt, 1920-ban 1,071.000, ma a 38-as népszámlálás adata szerint 2,776.400.