Kállay miniszterelnök beszéde Marosvásárhelyen

Marocvásárhely, junius 14.

Ma már tul vagyunk az első nehézségeken, most már módunk van rá, hogy egészséges munkatervbe foglaljuk a teendőket. Hogy milyen nehézségeket kellett legyőzni az erdélyi részeken, annak bizonyitására hivatkozott arra, hogy 2200 kilométer vasutvonalat kaptunk vissza, de nem kaptunk hozzá egyetlen mozdonyt, egyetlen vasuti kocsit sem.

A régi torzsalkozás szelleme nem térhet vissza

A miniszterelnök ezutánhangoztatta, hogy az erdélyi közlekedés terén hihetetlen munkával és energiával pótoljuk a hiányt. Az erdélyi program kialakitásával a kormánynak több vezető szempontot kellett figyelembe venni. Mindenekelőtt szemügyre kellett venni - mondotta miniszterelnök -, melyek azok a hibák és hiányok, amelyeket röviden 1918 előtti hibáknak és hiányoknak jelölhetek meg.

Ennek okai többfélék, de bizonyos, hogy része van benne annak, hogy egymást nem értettük meg, torzsalkodtunk. E hibák jóvátételében mindannyian ki kell, hogy vegyük a magunk részét. Nem szabad megengedni, hogy a régi torzsalkodás szelleme ide visszatérhessen. Erdélynek ebben még jó példával kell előljárulnia, mert Erdély tanult és okult. Erdély az elmult huszonkét év alatt egységes tudott lenni, népét a szenvedések összekovácsolják, most mutassa meg, hogy az az egység, amelyet a maga bőrén tanult megbecsülni és amely egység feltétlenül szükséges az ujjáépitő munkaprogram végrehajtásához, innen sugárzik szét az egész országba.

Visszapillantást, vetett ezután a megszállás esztendeire, majd a jövő feladatait vázolta, s ezek között első helyen, az okszerü decentraizálást jelölte meg. Hangoztatta, teljesen lehetetlen, hogy mindent Budapesten összpontositottunk. Bejelentette, hogy a tizéves erdélyi program már az okszerű decentralizálás szempontjának felismerése alapján készült. Kiemelkedő jellegzetessége a munkaprogramnak, hogy az minden részében és elgondolásában a népi érdeket, a magyar nemzeti érdekek legteljesebb kielégitését igazán és teljesen szociális alapon szolgálja.

A miniszterelnök ezután a nemzetiségi kérdésről szólva kijelentette, hogy a nemzetiségi politikában az egyenlő elbánás alapján állunk. Soha nem erőszakoskodtunk és nem is fogunk erőszakoskodni, mert dőre felfogás azt hinni, hogy ezzel a magyarságot erősitjük. Természetes, hogy  a magyarságot annyi szenvedés után jogaihoz juttatjuk, de természetesen mindenkor mások sérelme nélkül.

A hadsereg ütőerejének biztositása
Kállay Miklós miniszterelnök ezután hangoztatta, hogy a kormány eddigi programját uralja a honvédelem szempontja, amely mindent megelőz.  A hadsereg felszerelésének, ülőerejének biztositása ma a legfontosabb. A felszerelés munkát, foglalkoztatást ad az ipari munkások számára és jelenti a többtermelés lehetőségét. Általában biztos megélhetést akarunk juttatni a dolgozó kezeknek. A 10 éves programot az egész visszatért Erdély területére dolgoztuk ki, de itt a Székelyföldön elsősorban a Székelyföld kérdéseivel akarunk foglalkozni.

Mindig együtt éreztem a magyar föld munkásaival. A magyar földet vissza kell adni a magyar embernek. A székelységnek terjeszkednie kell, de a terjeszkedés utja nem Amerika és nem Bukarest, hanem maga Erdély.

A belügyi tárca hivatalai épületek, kórházak, szülőotthonok épitését tervezi. A nép- és családvédelmi szolgálattal kapcsolatban kiemelte, hogy az elesett embert kivánják megsegiteni, a lehetőséget megadni a biztos egzisztenciára.

A pénzügyi tárca keretében is - folytatta a miniszterelnök – több épitkezés vár megvalósitásra, ami nagy kiadásokat jelent. E kiadások előteremtéséhez minden polgárnak példásan kell hozzájárulnia. Bizik abban, hogy a magyar gazdák jó példával fognak előljárni az adófizetés terén.

Kulturális téren rengeteg a tennivaló. Ebben a vonatkoztatásban elismerését és köszönetét fejezte ki az egyházak, a püspökök, a lelkészek, a falusi papok iránt, akik megőrizték a magyar lelkeket, amikor huszonkét éven át helytállottak posztjukon.

Különös figyelmet kell forditani a nevelésre. A magyar ifjuságból neveljünk jó gazdát, jó iparost és kereskedőt, jó papot és tanitót.