Amiről még egy évvel ezelőtt is csak mint „laikus” álmodozásról beszéltek - hogy az ejtőernyősök egy szigetországot hatalmukba tudjanak keríteni, - az most megvalósult A német ejtőernyősök, a levegő huszárjai, páratlan bravurral elfoglalták Kréta szigetét.

Eleinte csak itt-ott, szórványosan bukkantak fel a sziget égboltján, majd mind sűrűbb rajokban ereszkedtek alá, végül a német haderőnek sokezer kiképzett ejtőernyőse olyan sűrű csoportokban vágódott ki a szállító repülőgépekből, hogy szemtanuk állítása szerint néha valósággal elsötétült a sok ernyőtől az égbolt.

Minden egyes ejtőernyős páratlan személyes bátorságról tett tanuságot. Nem is maga a régóta jól begyakorolt leugrás a bizonyítéka ennek a hősiességnek, mint inkább a tudat, hogy a földre ért ejtőernyős katona barbár-népség közé érkezik.

Hiszen kezdettől fogva híre járt már, hogy Krétán a német ejtőernyős katonát nem lovagias ellenfélnek tekintik, hanem gerillaharcosnak, akit, ha elfognak, nem hadifogolyként kezelik, hanem marodőrként, akit kegyetlen kínzások közepette végeznek ki.

A német ejtősök ennek ellenére is haláltmegvető bátorsággal harcoltak, amíg végül sikerült az egész szigetet birtokba venniök s ezzel szabad utat nyitottak a repülőgépeken utánuk szállított német sorkatonaság számára.