Irta: Karafiáth Jenő dr., Budapest székesfőváros főpolgármestere
Az új világháború következtében jelentősen megcsappant idegenforgalom egyáltalán nem hozta nehéz helyzetbe az idegenforgalmi szerveket. Még a vendéglátóipar, amely pedig szeizmográfszerű érzékenységgel érzi meg a külföldi vendégek elmaradását, sem szenvedett e miatt súlyos veszteségeket.
Ez a körülmény elsősorban a visszatért országrészek Budapestet szívesen látogató lakosságának köszönhető, másodsorban pedig annak a hatalmas munkának, amelyet a székesfőváros, tágabb értelemben az idegenforgalmi munkaközösség a belső vendégforgalom növelése és kedvezményes budapesti utazások szervezése terén kifejt. Míg Budapest-Fürdővárost a háború kitöréséig joggal nevezhettük az európai idegenforgalom középpontjának, most, mint belső idegenforgalmi központ tett szert ugyanilyen hírnévre.
A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság már a mult télen is széleskörű akciót kezdeményezett a budapesti gyógyfürdők, s általában a székesfőváros vendégforgalma emelésének érdekében.
Budapest gyógyfürdői télen is teljes üzemben vannak és kitünő felszerelésükkel és gyógyberendezéseikkel módot nyujtanak arra, hogy télen is lehessen rheumakúrákat tartani. Ebben a tekintetben Budapest egészen egyedülálló lehetőséggel rendelkezik. Ez az akció szervesen illeszkedik be az Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség által szervezett téli akció keretébe, mert az a cél, hogy Budapestnek nagyszabású téli attrakciójára hívjuk fel a vidék figyelmét és hogy újból visszaállítsuk azt az állapotot, amikor a vidék a székesfővárost nagyobb arányban kereste fel éppen a téli hónapokban. Az Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség igen gazdag és változatos programot állított össze, ami még vonzóbbá fogja tenni a vidéki kúrázók számára a téli Budapestet.
Ebben az időszakban a Magyar Államvasutak megfelelő kedvezményeket biztosítanak a fürdőzőknek és üdülőknek és a gyógyfürdők is mérsékelt árakkal teszik lehetővé a közönség számára a fürdőkúrákat.
A belső vendégforgalom rendkívüli növekedéséhez még a Gyógyhelyi bizottság által rendezett úgynevezett vándorkiállítások is nagymértékben hozzájárultak. 1941-ben, mind az anyag terjedelmét, mind pedig a meglátogatott városok és a kiállítást látogatók számát tekintve, ez volt az első nagyarányú vándorkiállítás Magyarországon. A kiállítás hatalmas hírverési anyaga (plakát, fotomontázs-táblák, népszerű ismertető füzetek, előadások, mozgófénykép, stb.) még inkább felkeltette a vidék figyelmét és utazási vágyát és meggyőződésünk szerint még erősebben növeli majd székesfővárosunkban a belső idegenforgalmat.