Szakkörökben feltűnést keltett nemrégiben megjelent beszámolónk az európai mezőgazdaság gépesítéséről.
A Németbirodalom egyik reprezentáns vásárkiállítását állította a mezőgazdaság gépesítési eszméjének szolgálatába és ezzel ország-világ előtt megjelölte az utat, amelyen a gazdaságosabb, magasabb színvonalú, eredményesebb agrárkultúrához lehet és kell eljutnia a modern földművelésnek.

A magyar kormány is kellő időben felismerte ennek a problémának a rendkívüli jelentőségét és bizottságot küldött ki mezőgazdaságunk gépesítésének előmozdítására. A bizottság gróf Khuen-Héderváry Károlynak, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökének vezetésével kezdett munkába. Legutóbb Sass Gábor, a magyaróvári gazdasági akadémia gépkísérleti állomásának a vezetője beszámolt németországi tanulmányútjáról.

Németországban most az amerikai arató-cséplőgépek tökéletesítésén dolgoznak.
A német mezőgazdaság sokfajta vontatógépet alkalmaz és a különböző talajművelési eszközök és kapásnövények megművelésére szolgáló gépek mellett elterjedt az úgynevezett mindenesgépek használata is. Az új szerkezetek egész sorát állították be a mezőgazdaság szolgálatába.

Igen érdekes, hogy Németországban az agrárlakosság háztartási munkáinak a racionalizálásával is tudományos alapon foglalkoznak: meg akarják könnyíteni a falusi asszonyok munkáját. Ennek a jelentőségét magyar viszonylatban sem lehet szem elől téveszteni: – gondoljunk a rendkívül erős fizikai munkába korán belerokkanó, megtört falusi asszonyainkra, akik 35 éves korukban jóval idősebbnek látszanak. A német gépesítési akció természetesen a villamosítás intenzív elterjedésével is szorosan összefügg. A magyar vidék fokozott villamosítása sem tartoznék a megoldhatatlan problémák közé.

Gróf Khuen-Héderváry Károly rámutatott arra, hogy a magyar mezőgazdaságnak a mainál sokkal nagyobb mértékű gépesítésre van szüksége, ezzel fokozni lehetne a termelést és lényegesen megjavíthatnánk az ország közellátását.