A magyar népművészet

Ortutay Gyula könyve - Franklin

Ortutay Gyula kiváló műve két hatalmas kötetben a magyar nép művészetét,  azaz a magyar nép díszítő hajlamának termékeit elemzi és mutatja be. Elismerésre méltó tartózkodással aránylag igen szűkreszabott szöveg után a színes és fekete képek százai következnek, más tehát az arány, mint Malonyay Dezső egykor fölötte nagyratartott, untatóan bőbeszédű művében, mely a tudományos gondolkodás teljes híjával novellisztikus és adomázó előadásmódra épült. Malonyay művének képanyagából Ortutay átmentette legértékesebb részt és pótolta a szembeszökő hiányokat.

Az Ortutay írta szöveg és műve beosztása mintaképe annak, hogy miképpen kell egy igen kiterjedt és elágazó témakörben rendet teremteni és miképpen kell a közönséget a helyes kiinduló pontokra röviden rávezetni Sok esetben ugyanis a népművészeti termékek tekintetében alig jutottunk túl a kiinduló pontokon és az összefüggések sejtésén. Még hosszú időre és sok áldozatos munkára van szükség, hogy minden kérdés tisztázódjék, de ezek részletes taglalása nem is volna való a nagyközönség elé. Ortutay könyve azt a célt szolgálja, hogy közönségünk előtt a magyar nép díszítő hajlandóságainak kiválóságát tárja fel, ehhez rövid szöveg elég és mentől több kép szükséges.

A mű két kötetből áll. Az egyik a csonka haza, a másik - a valamivel kisebb terjedelmű - Erdély népművészetével foglalkozik. E második kötet forgatása közben megértettük, hogy Erdély magyar népe miért tudta érintetlenül megőrizni magyarságát annyi keserves éven át. Maga az egész mű nem csekély büszkeséggel és nem csekély hittel tölt el
Farkas Zoltán