A magyar kormány gazdaságpolitikája hónapról hónapra nyomon követte a világháborús eseményeket.
Ennek tulajdonítható, hogy az árpolitikában nem kerülhetett sor a megélhetést veszélyeztető kilengésekre, a nyersanyagok beszerzése és a készletek felhasználása körül sem nyomulhatott előre a spekuláció. Bármennyi nehézséggel kellett megküzdenie kormánynak és társadalomnak az új szabályok kényszerkeretei között, – tárgyilagosan el kell ismerni, hogy a világháborús Európa kellős közepében sikerült biztosítani a termelés folyamatosságát, fenn lehetett tartani a polgári életszínvonalat és meg lehetett kímélni a termelők és fogyasztók millióit válsághullámok pusztításaitól.

Teleki Pál gróf miniszterelnök figyelmét azonban nem kerülte az a körülmény, hogy az aktuális problémák megoldása érdekében hozott rendszabályokat a változatlanul tomboló háborúra való tekintettel fokozottabban összhangba kell hozni egymással és gondoskodni kell a gazdasági élet szövevényes jelenségeinek egységes, gyors, szakszerű irányításáról. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek gazdasági csúcsminiszterré történt kinevezése teljes személyi biztosítékot jelent a közvélemény szemében a következetes gazdasági vonalvezetést illetően.

A közellátási miniszter kinevezése tárgyi és személyi szempontból is előrelátásról és jó ítélőképességről tanuskodik.
A belső és külső kereskedelem problémái, az árkérdés, a város és a falu ellátása ugyanis ma már oly szervesen egybetartozik, hogy a közellátási minisztérium megszervezésével nemcsak az elsőrendű szükségleti cikkekről való gondoskodást tették biztosabbá, közvetlenebbé és gyorsabbá, hanem a hatóságok munkáját is nagy mértékben egyszerűsítették, ugyanakkor pedig annak hatásfokát kimélyítették.

Személyileg azért találják gazdasági körökben szerencsésnek a kormányelnök intézkedését, mert Laky Dezsőt, az új közellátási minisztert elsőrangú szakembernek tartják, akinél hatalmas tudományos felkészültség alapozza meg az expeditiv, energikus, szervezőképes, vezető szerepre hivatott közgazdász gyakorlati judiciumát. Nemzedékeket nevelt Laky Dezső a Műegyetem statisztikai és alkalmazott közgazdaságtani tanszékén, mielőtt közéleti, politikai szerepet vállalt volna. Irodalmi munkái – Tizenöt év kivándorlásunk történetéből, Csonka-Magyarország megszállásának közgazdasági kárai, Gümőkórhalandóság Magyarországon stb., nemcsak kiváló felkészültségükkel, hanem reális útmutatásban kifejezett, izzó magyarságukkal keltettek megérdemelt figyelmet, épp úgy, mint gazdag tudományos működésének egyéb irodalmi termékei. Ezzel magyarázható a bizalom, amellyel miniszteri kinevezését fogadták mindenütt, elsősorban gazdasági körökben.

Laky Dezső hivatali helyiségei a Rudolf-rakpart 6. szám alatt, a Kereskedelmi Hivatalban vannak, az első emeleten. Mellette van Kacsóh Bálint államtitkár szobája. Kacsóh Bálint, aki emellett a kereskedelmi minisztérium államtitkári feladatkörét is ellátja, néhány napos pihenésre Spalatóba utazott, László Géza miniszteri osztályfőnökkel és január 6-án tér vissza rövid szabadságáról. Mivel dr. Árkay Ferenc miniszteri osztályfőnök, c. államtitkár e napokban megy nyugdíjba, Kacsóh munkaköre még jobban kibővül.

Három intézmény tartozik ezidőszerint Laky Dezső miniszteri irányítása alá.
Az egyik a Kereskedelmi Hivatal, amelynek elnökében és alelnökeiben kiváló munkatársakat nyer a közellátási miniszter. A másik az Országos Közélelmezési Hivatal. Bárányos Károly miniszteri osztályfőnök végzi Laky Dezső intenciói szerint ennek az új intézménynek a megszervezését. Az Országos Közélelmezési Hivatal személyzete főkép a földművelésügyi minisztériumból rekrutálódik.

A hivatal előreláthatóan a Szabadság-téri tőzsdepalota harmadik emeletén kezdi meg működését.
Az árkormánybiztosság legfőbb irányítását is a közellátási miniszterre bízta a kormány. Illyefalvi I. Lajos, az új árkormánybiztos régi, kitűnő munkatársa Laky Dezsőnek, működésétől sokat vár a gazdasági élet, amely nem nélkülözheti az árproblémák sürgős, gyakorlati érzékű elintézését. Nincs még döntés arra vonatkozóan, hogy a közellátási miniszter közvetlen hivatala közellátási minisztérium lesz-e, vagy pedig közellátási hivatal. Hír szerint a készletnyilvántartás új rendszerének a felfektetésére nagyobb számú munkaerőt állítanak be Bárányos Károly közélelmezési hivatalába. Gazdasági körökben érdeklődéssel várják, hogy az anyaggazdálkodás is a közellátási miniszter hatáskörébe kerül-e?

Az anyaggazdálkodási bizottságok munkaköre ugyanis szorosan összefügg Laky miniszter legközvetlenebb feladatival. Négy héttel ezelőtt azt írtuk, Laky Dezső költségvetési beszédével foglalkozva: „Laky Dezső megállapításai a legkomolyabb figyelmet érdemlik az illetékesek részéről, éppen úgy, mint a magángazdaság részéről.” A kereskedelem rendkívüli fontosságáról szólt ebben a beszédében Laky Dezső és a gazdasági életet bizakodással tölti el, hogy olyan ember került e fontos gazdasági tárca élére, akit nemcsak a képességek, hanem a gazdasági élet résztvevői iránti megbecsülés is alkalmassá tesznek nagy eredmények elérésére.