Irta: Éber Antal
Látjuk magunk körül rajzani azt a fiatalságot, amelyik most reményteljesen, de egyúttal gondoktól terhelve indul neki a kereskedői pályának.
Érezzük, hogy azok, akik egy életet töltöttek el a gyakorlati gazdasági életben, tartoznának ezeket a fiatal, új kereskedőket tettel és tanáccsal támogatni. Csak a tanácsadás nehéz és felelősségteljes feladat. Különösen a mai időben, amikor a kereskedelmi tevékenységet világszerte kevésbé a törvényszerűségek, mint inkább a törvények irányítják.
Viszont vannak örök igazságok, amelyek minden időben, bármily körülmények között is élő, eleven igazságok maradnak. Ezeket az igazságokat foglalta össze Franklin Benjamin, a nagy, a bölcs, aki klasszikus és mégis örökké ifjú és örökké modern, – egy fiatal barátjához 1748-ban intézett levelében. Ezt a levelet azután nyomtatásban is közzétette. Ugy éreztem, hogy talán használok valamit kereskedői pályára induló fiatalságunknak, ha ezt a levelet magyarra fordítva itt közzéteszem.
A levél szövege a következő:
„Tanácsok egy fiatal kereskedőnek.
1748-ban írtam A. B. barátomnak.
Amint kívántad tőlem, megírom a következő észrevételeket, amelyek jó szolgálatot tettek nekem és fognak tenni – ha megfogadod őket – neked is:
Gondold meg, hogy az idő pénz.
Aki munkájával naponta 10 shillinget tud keresni és a nap felét elsétálja vagy ellustálkodja, akkor, ha sétája vagy lustálkodása közben csak 6 pennyt költ is, ne számoljon úgy, mintha csak ez volna a kiadása, valóságban ezen kívül még elköltött vagy inkább kidobott 5 shillinget.
Gondold meg, hogy a hitel pénz.
Ha valaki a pénzét lejárat után is kezeim között hagyja, a pénz kamatját, vagy annyit, amennyi hasznot avval elérhetek ezalatt az idő alatt, nekem ajándékozza. Ez tekintélyes összegre megy, ha az embernek jó és nagy hitele van és azt jól felhasználja.
Gondold meg, hogy a pénz termékenyen szaporodik.
A pénz pénzt szül, ivadéka megint tovább szaporodik és így tovább. Ha 5 shillinget megforgatsz, abból 6 lesz, ha újból megforgatod, akkor 7 shilling és 3 penny lesz és tovább, mindaddig, míg 100 font lesz belőle. (Egy font – kb. 20 pengő – =20 shilling; 1 shilling = 12 penny; 1 korona 5 shilling; 1 groat = 4 penny.) Minél több van belőle, annál többet termel minden fordulóban, úgy, hogy a haszon egyre gyorsabban emelkedik. Aki megöl egy tenyészkocát, elpusztítja annak minden ivadékát egészen az ezredik generációig. Aki meggyilkol egy koronát, elpusztítja mindazt, amit az képes lett volna termelni, a fontoknak egész tömegeit.
Gondold meg, hogy évi 6 font csak napi egy groat.
Ezért a kis összegért (amennyit az ember észrevétlenül vesztegethet el akár időben, akár pénzben) az olyan ember, akinek hitele van, állandóan bírhat és használhat 100 font tőkét. (Évi 100 fontnak 6% alapon évi kamata 6 font. Napi 1 groat pedig 360 napon át együtt szintén 6 font.) Ennyi tőke, ha ezt egy szorgalmas ember ügyesen megforgatja, nagy hasznot jelent.
Gondold meg ezt a mondást: „a jó fizető egy más ember pénztárcájának az ura”.
Akiről tudják, hogy pontosan és rendesen fizet, úgy, ahogy azt ígérte, bármikor és bármely alkalommal megkaphatja barátai összes megtakarított pénzét. Ez gyakran nagyon előnyös. A szorgalmon és takarékosságon kívül semmi sem járul jobban hozzá, hogy egy fiatal ember emelkedjék a világban, mint az, ha összes cselekedeteiben pontos és igazságos. Sohase tarts meg kölcsönvett pénzt csak egy órával is tovább, mint ahogy ígérted, nehogy barátod csalódása örökre bezárja előtted tárcáját.
A legkisebb dolgokra is, amelyek érintik az ember hitelét, figyelemmel kell lenned.
Ha hiteleződ reggel ötkor vagy este kilenckor meghallja kalapácsod ütését, további 6 hónapra jó hangulatban fogja tartani. De a billiárdasztalnál lát, vagy egy kocsmában talál olyankor, amikor munkában kellene lenned, úgy másnap elküld a pénzért – már előbb visszakéri, mielőtt az egész lejárna. Ezenkívül a pontosság mutatja, hogy tudod, mivel tartozol, gondos és tisztességes embernek mutatkozol és ez mindig növeli hiteledet.
Vigyázz nagyon, hogy ne tekintsd sajátodnak mindazt, ami kezeidben van, nehogy azután eszerint élj.
Sok ember, akinek hitele van, elköveti ezt a tévedést. Ennek megelőzésére vezess pontos számadást kiadásaidról és bevételeidről is. Ha fáradság árán is ezt részletesen megteszed, annak a következő jó hatása lesz: fel fogod fedezni, hogy dagadnak fel csudálatosan jelentéktelen apróságok nagy összegekre és észre fogod venni, hogy minden nagyobb kellemetlenség nélkül mennyit lehetett volna és mennyit lehet majd a jövőben megtakarítanod.
Röviden: a gazdagsághoz vezető út, ha akarod, éppen oly sima, mint a piacra vezető út.
Lényegileg két szón múlik: szorgalom és takarékosság. Vagyis, ne pocsékolj sem időt, sem pénzt, használd fel legjobban mind a kettőt. Szorgalom és takarékosság nélkül semmi sem megy, szorgalommal és takarékossággal minden. Az, aki mindent megszerez, amit tisztességgel megszerezhet, és aki – a szükséges kiadásokat kivéve – mindent megtakarít, amit megszerez, bizonyosan gazdag lesz – ha csak az a Lény, aki a világot kormányozza, akihez mindenki fohászkodik áldásért becsületes igyekezetére, bölcs gondoskodással másképpen nem határoz.
Egy öreg kereskedő”
Amit ez az öreg kereskedő ajánlott (D. B. Franklin’s Essays. London, 1820. I. kötet 85. l.), az talán nem minden, amit a mai kereskedőnek tudnia és tennie kell ahhoz, hogy boldoguljon. Az azonban bizonyos, hogy aki a Franklin tanácsait megfogadja, abból sohasem lehet kára, abból mindig csak haszna, előnye és erkölcsi megnyugvása fakadhat.