Pünkösdkor anyaországi labdarúgó csapatok szerepeltek a felszabadult Bácskában, szombat délután a Szabadkai Asztali Tenisz Klub csapata, amely három éven keresztül veretlenül nyerte Jugoszlávia csapatbajnokságát, barátságos mérkőzést játszott a Piarista Diákszövetség együttesével.

A játék kezdetén Háberern György, a Magyar Országos Asztali Tenisz Szövetség alelnöke köszöntötte a szabadkai csapatot, majd Riesz Dezső, a szabadkai ÁTC ügyvezető elnöke válaszolt meleg szavakkal. A mérkőzés iránti érdeklődés középpontjában Harangozó Tibor, a volt Jugoszlávia asztali tenisz bajnoka állott.

- Jugoszlávia fennállása idején versenyzett Magyarországon? - kérdezzük Harangozó Tibortól.

- Pestre nem engedtek. De a legfájóbb győzelmem a magyar válogatotthoz fűződik. Azért fájó, mert jugoszláv színekben kellett játszanom.

- Milyen külföldi versenyről vannak kellemes emlékei?

- 1939-ben a kairói világbajnokságon a II. helyért folyó küzdelemben megvertem az angol Hyden-t és így megszereztem az angolokkal szemben Jugoszlávia II. helyét.

A „Jacoby” tiszteletdíjas asztalitenisz versenyre a Szövetség az összes számottevő versenyzőket meghívta. Itt voltak a visszatért Szabadka versenyzői is, köztük a Harangozó testvérek.

A budapesti játékosok közül Sós Ferenc és Sidó Ferenc keltett érdeklődést. Sós a londoni világbajnokság harmadikja, jelenleg Magyarország bajnoka. A tizennyolc éves Sidó, ez évben megnyerte Kelet-Magyarország bajnokságát Debrecenben. Őt tekintik Barna utódának. Éles leütéseivel biztosan győzött Harangozó I. ellen.

A szabadkaiak komoly tudást és erőt képviselnek. Pesti bemutatkozásuk a vártnál nagyobb sikert, az ifjabb Harangozó meglepetésszerű győzelmét hozta.