A sokféle természeti katasztrófa között talán a földrengés a legszörnyűbb. Még a legsúlyosabb elemi csapást is el lehet viselni, ha biztosnak érezzük magunk alatt a földet, de ha az is megmozdul, elvész minden biztonságérzetünk.

A pusztító földrengések szemtanui szerint nincs olyan tömegszerencsétlenség, amely a földrengéshez hasonlóan az őrültség határáig felzaklatná a tömegek lelkét és idegrendszerét. Mostanában két súlyos földrengés is volt Európában: az anatóliai és a romániai földrengés. A romániai földrengés bennünket magyarokat is közelebbről érintett, mert gyengébb formában ugyan, de Erdélyre is átterjedt.

Hogyan születik a földrengés?

A földrengés gyökere mélyen a Föld belselében van, olyan nagy mélységekben, ahová a legmélyebbre hatoló fúrások sem jutottak el és nem is tudnak sohasem eljutni. Valahol 20, 50, vagy talán 500 kilométer mélységben hatalmas robbanáshoz hasonló jelenség történik. A földalatti robbanás éppen úgy megremegteti a Földet, mint ahogy a mennydörgés vagy ágyúlövés a levegőt.

Ezek a rezgések a Föld belsejében továbbterjednek, mint amikor kavicsot dobunk a vízbe. De mi történik akkor, amikor a rezgések a Föld felszínére érnek? Mindenki elvégezhet egy egyszerű kísérletet, amellyel ezt jól meg lehet magyarázni. Vegyünk elő a zsebünkből egy kulcsot és kössük rá egy kétaraszos cérnaszál végére. A cérnaszálat tartsuk úgy az asztal mellett, hogy a kulcs éppen csak érintse az asztal szélét.

Ha most az asztal szemközti szélére kalapáccsal vagy más kemény tárggyal kicsi, de gyors ütést mérünk, az asztal nem mozdul meg, a kulcs azonban éppen úgy kiugrik a helyéből, mintha azt ütöttük volna meg. Minél keményebb fából van az asztal, annál jobban sikerül a kísérlet, Ugyanez történik a Föld belsejében is. A robbanás helyén, a földrengés centrumában keletkező hullámok áthaladnak a Föld kérgén és a felszínen löknek egyet, mint a kalapácsütés a kulcson.

Ez a lökés a földrengés legerősebb lökése és ez okozza a legnagyobb rombolást. Utána még több kisebb lökés is következhetik, de ezek már nem olyan erősek. A Föld felszínére jutott lökés vízszintesen haladó hintázó lökéseket is kelt. Ezek a lökések úgy terjednek a felszínen, mint a vízben a gyűrűalakú hullámok.

Merre reng a Föld?

Sokan azt hiszik, hogy a földrengések ritkaságszámba mennek, pedig ha a Föld egész területét vesszük, mindig van valahol földrengés. Évente átlag hatezer érezhető földrengés van, ami azt jelenti, hogy a Földön naponta 16 földrengést éreznek, vagyis minden másfél órában egyet. Mi, magyarok ebből szerencsére keveset érzünk, de vessünk egy pillantást térképünkre, merre vannak a földrengések vidékek.

A térképet szándékosan úgy rajzoltuk meg, hogy a Csendes óceán középre, az óvilág balra, az Újvilág jobbra esik. Rögtön a szemünkbe ötlik, hogy két nagy földrengésövezet van: az egyik a Csendes óceánt veszi körül, a másik pedig vízszintesen nyúlik Hátsó-Indiától Spanyolországig.

A földrengések legnagyobb része ebben a két övezetben van: a csendesóceáni övezetben évente 3000, a vízszintes övezetben 2000 földrengést észlelnek, csak a megmaradó 1000 jut a Föld többi vidékére. Ezekhez a számokhoz a tengerrengéseket is hozzászámítottuk, mert a tengerfenék éppenúgy renghet, mint a szárazföld. Érdekes, hogy télre és tavaszra kétszer annyi földrengés esik, mint nyárra és őszre.

A legnagyobb földrengések

A legnagyobb földrengések helyét térképünkön a számok jelzik. Régebbi időkből a lissaboni földrengés emléke maradt fenn. Ennek a földrengésnek borzalmasságát fokozta az is, hogy a rengés a tenger hatalmas hullámait is a szerencsétlen városra zúdította. Borzalmas volt a sanfranciscói földrengés is.

A földrengés-okozta kárt 300 millió dollárra becsülték, mert amit a földrengés- megkímélt, azt a romokon keletkező tűzvész pusztította el. Ezt a földrengést egy régebben bemutatott film megdöbbentő hűséggel varázsolta szemünk elé. Az 1908-as messinai földrengésről mindenki hallott már. A földrengés kitörésekor néhány másodperc alatt 83.000 ember halt meg és az egész város egyetlen romhalmazzá vált.

A pusztítást a tenger hatalmas szökőhulláma, a rengés után kitörő éhség és a ragályos betegségek csak betetőzték. A földrengés sujtotta vidékek között Japán áll az első helyen. A Felkelő Nap országában úgyszólván mindennap reng a föld. Tokióban évente 90 földrengés van, Nagoya városában 240, Dzsifúban 516, ezek azonban nem mind pusztító erejűek.

De a japániak biztonságból mégis fából és papírból készült házakat építenek ezer év óta. Minden idők legszörnyűbb földrengése, az 1923-as tokiói földrengés volt. 300.000-nél több ház dült össze, majdnem másfélmillió ember maradt hajléktalan: a halottak száma 140.000, a sebesülteké 110.000 volt. Borzalmas földrengések látogatják Közép- és Dél-Amerika némely vidékét is.

Chile északi részén nem is szoktak tetőt építeni, csak ponyvával takarják le az épületeket. A legutóbbi, 1939-es földrengésnek itt több mint 60.000 halottja volt. Ezek mellett a földrengések mellett az európai földrengések, így a legutóbbi romániai földrengés is, szerencsére eltörpülnek.