Az északamerikai kontinens a világnak leggazdagabb földrésze. Kanadától a mexikói sivatagokig jóformán mindenütt bőségesen el van látva a Föld kincseivel. A háborús ipar szempontjából annyira fontos nyersanyagokból: az olajból, a szénből, a vasból úgyszólván korlátlan mennyiség áll rendelkezésére, éppen ezért majdnem korlátlanul fejlesztheti hadiiparát.

Roosevelt elnök újévi beszédében azt mondotta, hogy az Egyesült Államokat sohasem fenyegette akkora veszély, mint most. Hogy Rooseveltnek ezt a kijelentését az amerikai nép mennyire komolyan veszi, mutatja az a szédületes tempó, amellyel a fegyverkezés folyik.

Kimeríthetetlen erőforrások

Az Egyesült-Államok kezében van a világ leggazdagabb szén-, vas- és petróleumtermelése. Széntermelése majdnem kétszerese, nyeracéltermelése négyszerese Angliáénak, nyersolajtermelése pedig a világ második legnagyobb nyersolajtermelő államát, a Szovjet-Uniót hatszorosan felülmulja. Mit jelentenek ezek az adatok? A széntermelés, ha még az óriási villanyos energiát is hozzávesszük, a hadiipari üzemeknek úgyszólván korlátlan arányú fejlesztsét engedi meg.

A nyersacéltermelés ugyanilyen korlátlan fejlődést enged az Egyesült Államok nehéziparának; végül az óriási nyersolajtermelés (majdnem négyezerszer nagyobb a magyarországinál) beláthatatlan időre biztosítja a légi és mótorizált szárazföldi erők üzemanyagát. Az Egyesült Államok tehát egy esetleges háborúban gazdaságilag sohasem tudna kimerülni, nem szükséges, hogy képleteivel olyan beosztással éljen és úgy takarékoskodjék, mint az európai hadviselő államok.

Az amerikai közgazdaságnak az a főjellemvonása, hogy a tőkét legnagyobbrészt saját országában fektetik be és ezért a termelését nem tudják idegen államok megzavarni. Angliában éppen fordított a helyzet, mert az angol tőke nagy része szerteszét az angol gyarmatokon volt befektetve. Ha az anyaországot sikerülne ezektől a pontoktól elvágni, az egész birodalom felbomlanék. Ilyen blokáddal az Egyesült Államokat sohasem lehetne térdre kényszeríteni, ezért legyőzhetetlen az amerikai ipar.

Kifogyhatatlan éléskamra

Ugyanilyen kimeríthetetlen az északamerikai földrész élelmiszerkészlete is. A különböző éghajlati övek szerint a föld ott minden fontos mezőgazdasági terményt bőségesen szállít a lakosság számára. Az Egyesült Államok mezőgazdasági termelése olyan, mint egy óriási tervgazdaságé: minden területnek megvan a maga főterménye. St Louistól délre a mexikói öböl partjáig a félig trópusi rizs- és gyapottermelés vezet, ettől északra, nagyjából a Nagy Tavakig, a kukorica és az őszi búza övezete tart, majd a tavaszi búza, a híres kanadai búza és a többi gabonaneműek övezete következik.

A Mexikótól északra fekvő végtelen füves pusztákon óriási mértékű pásztorkodás és állattenyésztés folyik. Ez a rész a regényekből annyira ismert cowboyok hazája. Ennek a területnek olyan óriási állatállománya van, hogy a hatalmas terület egész hússzükségletét ellátja, de emellett még a világhírű chicagói konzervipar egész húsellátását is fedezni tudja. Az Egyesült Államok konzervipara a mai háborúban óriási fontosságú, mert ha Amerika valamelyik államnak zavarás nélkül tudna húskonzervet szállítani, azt az államot nem lehetne kiéheztetni.

Az Egyesült Államoknak hatalmas ipari és mezőgazdasági termésfeleslege van. Ezt a felesleget más földrész számára a saját, kereken 12 millió bruttóregiszter tonnányi kereskedelmi hajóhadával tudja elszállítani. Ez a kereskedelmi flotta a 17 milliós angol kereskedermi hajóhad után második a világon és minden utána következő államét messze elhagyja.

Ezt a hatalmas kereskedelmi hajóhadat a legmodernebb és ma már talán legerősebb tengeri haderő őrzi. Hogy emellett a kimeríthetetlennek látszó gazdasági erő mellett Amerika mégis olyan idegesen figyeli az európai háború eseményeit, annak hármas a magyarázata. Az egyik az, hogy a háború kitörése óta Amerika az európai piacok legnagyobb részét elvesztette és ezzel jelentékeny kárt szenvedett.

A nyugtalanság másik oka az, hogy az amerikai ipar legnagyobb része az Atlanti óceán északkeleti partján, a milliós világvárosok környékén zsúfolódik össze, vagyis nagyon egy csomóban van és nagyon közel a világ viharsarkához: Európához. A harmadik pedig az, hogy Japánnak a tengelyhez való kapcsolódása óta Amerika veszélyeztetve látja egyik legfontosabb piacát: Kínát.